Emléktábla- és teremavatással, valamint "Az Alkotmány gyakorlata húsz év távlatában" című kétnapos konferenciával emlékezik meg a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara (SZTE ÁJTK) egykori oktatójáról, az alkotmányjogász Kovács Istvánról. A tudományos tanácskozás csütörtök délelőtt kezdődött a Szegedi Akadémiai Bizottság székházában. Az ÁJTK főépületében termet neveztek el Kovács Istvánról, az alkotmányjogi tanszék egykori vezetőjéről, a szegedi jogi kar korábbi dékánjáról, az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének volt vezetőjéről. Emléktáblájának leleplezésekor egykori kollégái mondtak beszédet. Tóth Károly hangsúlyozta, nem azt felejtik el, aki meghal, hanem az hal meg, aki elfelejtenek - Kovács István szelleme pedig itt van közöttünk. Kiss Barnabás úgy fogalmazott, Kovács István nem előnyök és pozíciók megszerzésére fordította tapasztalatát, hanem tudása, bölcsessége gyarapítására, amelyet a tanítványainak is igyekezett továbbadni. Az Alkotmányról, alkotmányosságról alkotott gondolatai ma is időtállóak - emlékezett vissza a professzor munkatársa. A megemlékezésen részt vett a professzor két fia is. A jog kőművesei
A konferencia megnyitóján Szabó Imre (második képünkön balra), az ÁJTK dékánja elmondta, Kovács István mindig is európai mércével ítélt, és európai kitekintéssel gondolkodott. Mint a dékán fogalmazott, a konferencia-előadások különös aktualitása, hogy napirenden van a rendszerváltást követően a politikai mozgástérben szinte mindig ismert alkotmányozási igény, másfelől pedig olyan események, amelyek a politikai vezetés, az Alkotmánybíróság és az alkotmányos jogállam mindennapi kereteit feszegetik. "Valószínűleg nem célszerű az elmúlt hetekből kiindulva, az egyes eseti megnyilvánulások alkotmányozási szükséghelyzet téziséből, és az Alkotmánybíróság hatáskörének újraszabályozási - egyesek szerint szűkítési - antitéziséből arra következtetni, hogy lehetetlen lesz a szintézist megtalálni. Merem remélni, hogy a kovácsi kompromisszumképesség ma is előnyös lehet. A magyar jogállamiság egyik sarokköve megítélésem szerint éppen az Alkotmánybíróság működésének elmúlt két évtizedére épül, és a jövőben is épülhet" - hangsúlyozta a dékán. Véleménye szerint az Alkotmánybíróság működése a kőműves munkájára emlékeztet, az AB úgy építi a jogot, mint a mester a házat - téglát rakva téglára. A jogállami gondolkodás legfőbb letéteményese az Alkotmánybíróság. Ahhoz azonban, hogy működése biztos alapokon álljon, olyan Alkotmányt kell készíteni, amely kiállja a jogtudomány kritikáját, és a joggyakorlatban nem eredményez eltévelyedést - emelte ki Szabó Imre. A rendezvény fővédnökei Paczolay Péter (második képünkön jobbra), az Alkotmánybíróság elnöke, Balogh Elemér alkotmánybíró, valamint Trócsányi László nagykövet, volt alkotmánybíró, aki elfoglaltsága miatt nem tudott személyesen jelen lenni az ülésen, ezért levelében méltatta Kovács Istvánt. Mint fogalmazott, Kovács István nem arról írt, hogy mi van, hanem hogy minek kellene lennie. Aki tudott olvasni a sorok között, jól kiolvashatta a professzor kritikáit az akkori rendszer hitvallóival szemben.