Egyetem

Ahol legálisan lehetett szamizdatot olvasni

Ahol legálisan lehetett szamizdatot olvasni

2010. november 4., csütörtök
Ahol legálisan lehetett szamizdatot olvasni

25 éves fennállását ünnepli az SZTE Egyetemi Könyvtárának Társadalomelméleti Gyűjteménye (TEGY). Az évfordulót november 3-án tudományos üléssel és kiállítással ünnepelték a gyűjtemény gondozói és használói.

Máder Béla

, az Egyetemi Könyvtár főigazgatója a Tanulmányi és Információs Központ aulájában megnyitott kiállításon elmondta, a ’80-as években ifjú oktatók és kutatók, magánszemélyek hozták létre az értékes kollekciót. A gyűjtemény szerepe a ’90-es évek elején a társadalmi változások nyomán még inkább felértékelődött, 1994-ben pedig hivatalosan is az EK régió- és kisebbségtörténeti különgyűjteményévé vált. A főigazgató méltatta

Laczkó Sándor

, a gyűjtemény vezetőjének kapcsolatépítő tevékenységét is, amely szintén hozzájárul a különgyűjtemény ismertségéhez és kutatásához.

Balog Iván

, a szociológia tanszék docense, aki kezdettől fogva látogatója volt a gyűjteménynek, nyitógondolataiban emlékeztetett

Géczi József, Bárdi Nándor, Bellavics István

szervezőmunkájára. Mint a docens fogalmazott, azok forgatták a gyűjtemény dokumentumait, akik nem akartak úgy történelmet tanulni, hogy ’56-ot ellenforradalomnak titulálják. A Petőfi sugárúti épület negyedik emeletén külön szobában várta az érdeklődőket a kollekció, melyben helye volt

Bibó István

műveinek, szamizdat és emigráns kiadványoknak egyaránt. A gyűjtemény folyamatosan bővült, modernné és professzionálissá vált, és mára több mint tízezer dokumentumot számlál.

Balog Éva

könyvtáros, a kiállítás egyik szervezője elmondta, a tárlat nemcsak az 1985-ben alapított gyűjtemény kezdeteinek állít emléket, hanem azt is bemutatja, miként bővült a negyedszázadnyi idő alatt. Így az alapítás dokumentumai mellett 3/3-as jelentések is kerültek a tárlókba az alapítóktól, valamint újságcikkek, folyóiratok, szamizdat és emigráns kiadványok, illetve olyan bizalmas anyagok, amelyeket belső szamizdatként működtetett a párt. A gyűjtemény később kisebbségtörténeti anyagokkal is bővült. Balog Éva azt is hangsúlyozta, a kollekció a Széchenyi-könyvtár Humán Adatbázisának filozófiai részét képezi magyar nyelvű filozófiai irodalom adatbázisa révén.

Laczkó Sándor

gyűjteményvezető kiemelte, a TEGY volt az első olyan hely az országban, ahol legálisan lehetett szamizdat és emigráns irodalmat olvasni, sőt kölcsönözni is – létét a hatalom ’80-as évekbeli skizofrén állapotának és azon reformgondolkodású oktatóknak köszönheti, akik kijárták a megfelelő hatóságoknál az engedélyeket.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.