Géntechnológiával ismerkedtek a biológiatanárok

Kétnapos ismeretterjesztő konferenciának adott otthont az MTA Szegedi Biológiai Központ július 7-8-án „GM növények szerepe a tudományban és az agráriumban” címmel. A konferencián elsősorban középiskolai biológiatanárok vettek részt, akik számára a növénytudományok ismert hazai művelői előadások sorozatával mutatták be a géntechnológia módszereit, kutatási és nemesítési felhasználását.

A program célja, hogy a középiskolai tanárok hitelesen, kellő információkkal felvértezve legyenek képesek tájékoztatni diákjaikat azokról az új technológiákról, amelyek mára mindennapjaink részévé váltak, ám az oktatásban egyelőre nem kapnak kellő szerepet. A konferencián résztvevő tanárok munkáját az is segíti, hogy a szervezők demonstrációs anyagokat is biztosítottak számukra: egyrészt elkészült egy filmanyag, amelyet a diákoknak is le tudnak vetíteni, illetve szakkönyveket is kaptak.

Dudits Dénes

, az MTA rendes tagja elmondta, hogy „az elhangzó előadások gyakorlatilag minden fontos területét érintik a géntechnológiának kezdve az alapvető módszerektől egészen a gazdasági, környezetvédelmi hatásokon át egészen a biztonsági és etikai vonatkozásokig. Az előadásokat olyan szakemberek prezentálták, akik egyrészt ismerik a világtendenciákat, ugyanakkor saját kutatási eredményeket is közöltek.” A professzor ugyanakkor fontosnak tartja, hogy az előadók közérthető, népszerűsítő formában igyekeznek információt átadni, habár a biológiatanárok rendelkeznek a megértéshez szükséges alapképzettséggel, ám ez a terület sokszor beleesik abba a hibába, hogy „túlságosan szakmaiak” az előadások. „Az is egy lényeges új eleme ennek az előadás-sorozatnak, hogy a géntechnológiát beállítja a klímaváltozás és a fenntartható fejlődés problematikájába. Nagyon sokféle nemzetközi analízis egyértelműen azt jelzi, hogy a mezőgazdaság által okozott környezeti károk géntechnológia alkalmazásával lényegesen csökkenthetők: úgy a széndioxid-kibocsátás, mint a vegyszerfelhasználás. A gazdasági hatásokról pedig azt az alapvető következtetést lehet levonni, hogy míg GM-terményeket importálunk – mint a takarmánykeverékekben használt szója –, addig a magyar gazdák nem termeszthetik ugyanezt a szóját, pedig ez javíthatna az állattenyésztés gazdaságosságán, mint azt elemezte Popp József, az Agrárgazdasági Kutatóintézet igazgatója. Magyarország agrárinnovációs sziget, hiszen a környező országokban folyik ennek a technológiának az elterjedése, éppen ezért versenyhátrányba kerülnek első fázisban a növénynemesítők, egy későbbi fázisban pedig a gazdák” – tájékoztatott az akadémikus. A konferenciáról további információ a

www.zoldgmo.hu

honlapon található. A konferenciára a TÁMOP- 4.2.3-08/1-2009-0009 projekt keretében került sor.