Egyetem

A rektori konferencia elnöke szerint szükség lenne az osztatlan tanárképzés visszaállítására

A rektori konferencia elnöke szerint szükség lenne az osztatlan tanárképzés visszaállítására

2010. március 10., szerda
A rektori konferencia elnöke szerint szükség lenne az osztatlan tanárképzés visszaállítására
A Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke szerint, bár kétségtelenül tapasztalhatók problémák a többciklusú képzés hazai bevezetése nyomán, a Bologna-rendszert nem szabad gyökeresen felforgatni, ugyanakkor szükség lenne az osztatlan tanárképzés visszaállítására. A Bologna-folyamathoz csatlakozott országok azért döntöttek az egységes, átjárható európai felsőoktatási rendszer létrehozása mellett, hogy ezzel biztosítsák az oktatói, hallgatói mobilitást és a diploma nemzetközi egyenértékűségét – mondta Szabó Gábor szerdán az MTI-nek a Budapesten és Bécsben csütörtökön és pénteken rendezendő oktatási miniszteri tanácskozás kapcsán. A professzor véleménye szerint, ha összefognak a nagyobb hazai felsőoktatási intézmények, óvatosan hozzá lehet nyúlni a képzés szerkezeti elemeihez, ahogy például Belgiumban is 4+1 éves képzési rendszer működik. Lehetne módosítani az alapképzést is úgy, hogy azt két ágra bontva a "professional" jellegű képzést elvégző hallgatók a munkaerőpiac által is elismert tudást szerezhetnének, míg az "academic" típusú képzésen résztvevő diákokat a mester-, doktori képzésre készítenék föl – fogalmazott a Szegedi Tudományegyetemet irányító Szabó Gábor. A tanárképzéssel kapcsolatban kifejtette, bár példamutatónak tartja a három szegedi kar modelljét – ahol a bölcsészet- és a természettudományi, valamint a pedagógusképző kar szakemberei együttműködnek a leendő tanárok oktatásában – sokakhoz hasonlóan támogatja az osztatlan tanárképzés visszaállítását. A professzor szerint ugyanakkor fontos, hogy ebben az esetben kétszakos tanárokat képezzenek a hazai felsőoktatási intézmények. Lehet, hogy ezek a diplomák majd nem felelnek meg mindenben az uniós előírásoknak, de a jó pedagógusokra most idehaza van nagy szükség – tette hozzá. A felsőoktatási Bologna-konferenciára negyvenhét országból, mintegy 350 szakember érkezik Budapestre. A Parlament felsőházi termében rendezendő tanácskozáson többek között arról döntenek, hogy az eddig megfigyelőként részt vevő Kazahsztánt felveszik-e. Az első napon egy független szakértőkből álló testület értékelését is meghallgatják a Bologna-folyamatról. A konferencia pénteken Bécsben, a Hofburgban folytatódik.
Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.