Egyetem

Jelnyelvből vizsgáztak Szegeden

Jelnyelvből vizsgáztak Szegeden

2010. február 11., csütörtök
Jelnyelvből vizsgáztak Szegeden
Jelnyelvből rendezett vizsgát a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének szegedi szervezete. A jelnyelvtörvény tavaly év végi elfogadásával új lehetőségek nyíltak a hallók körében is, amelyeket többen próbálnak kihasználni. Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége szegedi szervezete hallóknak és hallássérülteknek jelnyelvből tartott vizsgát. A négy hónapos tanfolyam végén negyvenhárman, javarészt normál hallásúak jelentkeztek a kezdő és a haladó beszámolóra. A vizsga három illetve négy részből állt: a kezdőknek kötetlen beszélgetésben kellett számot adni tudásukról, egy adott képről a jelnyelv segítségével történetet kellett elmondani és szituációs játékban kellett részt venni. A haladók vizsgája kiegészült úgynevezett tollba jeleléssel. „Nem könnyű elsajátítani a jelnyelvet. Tehetségfüggő a megtanulása, az a legnehezebb, hogy a gondolkodást is át kell formálni. Sok időbe telik, mire a tanulók ráhangolódnak erre a nyelvre” – mondta Szőke Bernadett, a SINOSZ szegedi szervezetének titkára. Hozzátette: a tanfolyamokon, amiket évente kétszer indítanak, siket oktatók tanítják az érdeklődőket. Ezért, már a kurzus elején mindenkinek nagyon figyelni kell. A tanulók köre szórt, jelentkeznek középiskolások, egyetemisták, valamint olyanok, akik előre gondolkodnak, és már a 2009. november 9-én elfogadott, a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv védelméről szóló törvény adta lehetőségekre készülnek. A törvény többek között megfogalmazza, az országos vételkörzetű televízióknak 2010. július 1-től kötelezővé válik a közérdekű közlemények és hírműsorok, valamint naponta legalább két óra időtartamban a filmalkotások, a gyermek- és ifjúsági műsorok és a fogyatékos személyek számára készült műsorok feliratozása, illetve jelnyelvi tolmácsolása. A jelnyelvi tolmács-szolgáltatás 2011. január 1-től részben átalakul a törvény rendelkezései szerint: a közszolgáltatási tevékenység során korlátlan számú, ingyenes jelnyelvi tolmácsolást vehetnek igénybe a jogosultak. A középiskolákban évi 120, a felsőoktatásban szemeszterenként 60, a felnőttképzés keretében a képzési óraszám 20 százalékában lehet majd ingyenes tolmácsolt órákhoz jutni. A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége 20 éves küzdelme ért véget a jelnyelvi törvény elfogadásával. Ez is mutatja, hogy nagy szükség lesz azokra, akik magas fokon művelik a jelnyelvet. Üröm az örömben, hogy a kormány 50 millió forintot vont el országosan a siket és nagyothalló szervezetektől. Ezért a helyi közösségeknek csak annyi pénzük maradt, ami éppen elegendő a rezsi kifizetésére. „Azért, hogy rendezvényeket tarthassunk, lobbiznunk kell. Magyarul, támogatókat keresünk, hogy egy farsangi klubdélutánt meg tudjunk rendezni. Eddig állami pénzből az ilyen rendezvényekre jutott, ezentúl, ha szeretnénk valamit rendezni, azt saját erőből kell megoldani. A SINOSZ 500 fős szegedi szervezete az idén 60 éves. Ennek megünneplése lenne ebben az évben a legnagyobb esemény életünkben. Egyelőre csak elképzelésünk van. A taglétszámból is látszik, hogy a szegedi szervezet milyen nagy. Ezért az is esedékessé vált, hogy új helyre költözzünk, mert kinőttük a Bartók téri székhelyünket” – magyarázta Szőke Bernadett.
Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.