Írjon nekünk!

Szeged

Vélemény

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Egyház

Egyetem

Nyitott laborok a fizika szerelmeseinek + KÉP + HANG

Nyitott laborok a fizika szerelmeseinek + KÉP + HANG

2010. január 30., szombat
Nyitott laborok a fizika szerelmeseinek + KÉP + HANG
Január 30-án a Szegedi Tudományegyetem Fizikus Tanszékcsoportja immár negyedik alkalommal rendezte meg a Fizika Napját, melyen látványos kísérleteket csodálhattak meg az érdeklődők testközelből, érdekes műszerekkel találkozhattak, és megismerkedhettek fizikai jelenségekkel és azok tudományos magyarázatával is. A rendezvény egyik fő célja, hogy a fizikát népszerűsítse a középiskolások számára. Milyen az a körömlakk-szivárvány? Milyen elven működik a hologram? Ilyen és hasonló kérdésekre kaphattak választ a Fizika Napjára ellátogatók a Dóm tér 9.-ben. A demonstrációs kísérletek és a nyitott laborok látogatása már 9 órakor elkezdődött, és mindenhol szép számú érdeklődővel találkozhattunk. Mindennapi fizika, nanovilág és szuperlézer – a fizika iránt érdeklődőknek rendkívül széles palettát kínált a Fizikus Tanszékcsoport rendezvénye. Horváth Zoltán szervező, a tanszékcsoport oktatója elmondta: a rendezvény célja, hogy megismertessék a Fizikus Tanszékcsoport oktatási és kutatási munkáját. Ő és kollégái például optikával kapcsolatos kísérleteket mutattak be a fénypolarizációtól és hullámtanig. A hullámokkal kapcsolatos alapvető kísérleteket szemléltette például Hanyec István harmadéves PhD-hallgató. Nála egy medencében egy acéllap keltette folyamatosan a hullámokat. A szerkezet segítségével megfigyelhető, hogyan viselkednek a hullámok, ha különböző akadályokat helyezünk eléjük, vagy láthatóvá tehetjük például, miként gyűjti össze a homorú tükör a fényt – magyarázta a doktorandusz. Egy másik laborban Kopasz Katalin, harmadéves PhD-hallgató többek között az anyagfelületek vizsgálatát végző rejtélyes nevű atomi erő mikroszkóp modelljét mutatta be (második képünkön). Az anyagminta fölött, a felszínéhez nagyon közel mozog egy tű, ezzel vizsgálják a felületet, a tű és minta kölcsönhatásán alapul a működés. Mivel azonban ezek nagyon kicsi mozgások, lézerfénnyel nagyítják fel őket. Ma a nyitott laborokban meg lehet nézni a valódi mikroszkópot is, itt pedig megérthető, hogyan működik – hívta fel a figyelmet Kopasz Katalin. Folyamatosan nagyjából 100 körüli látogatóról számoltak be a szervezők, a szép számmal érkező középiskolások elsősorban a kísérletek felől kérdeztek a laborban, de lehetőségük volt a tanszékcsoporton folyó oktatással, felvételivel kapcsolatos információkat is kapni. Az egyik legfontosabb probléma, amellyel a magyar gazdaságnak a következő években szembe kell néznie, az az, hogy nem lesz elég műszaki és természettudományos szakember – mondta el portálunknak Szabó Gábor akadémikus, aki az ELI (Extreme Light Infrastructure) vagy más néven szuperlézer projektfelelőseként tartott előadást a még az idén elinduló páratlan fejlesztésről. „Szegeden az ELI különös aktualitást ad ennek a kérdésnek, hiszen ennek a projektnek a sikere Magyarország számára is jelentős mértékben azon múlik, hogy lesznek-e olyan fiatalok, akiket helyzetbe tudunk hozni ahhoz, hogy odakerüljenek. Mi erre készek vagyunk, de ehhez ide kell jelentkeznie a fiataloknak” – összegzett a professzor.
Hallgassa meg Szabó Gábor akadémikussal készített hanganyagunkat!
SZTE Fizika napja Szabó Gábor akadémikus szuperlézer Szegedi Tudományegyetem fizika ELI

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo