A bioépítészet az egyetlen jövő

Megkezdődött a Bálint Sándor Művelődési Házban a 12. Újszegedi Bioépítészeti Napok rendezvénysorozat. A négy nap alatt reggeltől késő délutánig elismert szakértők tartanak előadást bioépítészeti témakörökről. A rendezvény és kiállítás ingyenesen látogatható.

A 12. Újszegedi Bioépítészeti Napokat kedden

Kiss Ernő

, a Bálint Sándor Művelődési Ház igazgatója nyitotta meg. Először

Juhász Gyula

egyik versével az Aradi Vértanúkra emlékezett. Mint mondta, éppen ma „a 160 évvel ezelőtti szégyenteljes gazság után vagyunk.” A továbbiakban is a múltra emlékezett, de az már szorosan összefüggött a négy napos bioépítészeti konferenciával. Az 1987-es konferenciát említette, melynek harmadik témaköre foglalkozott a hagyományos építkezéssel. „Ez volt az alapkő, amiből kinőtt az a sorozat, amelynek tizenkettedik állomásán vagyunk” – mondta Kiss Ernő igazgató. Hozzátette: Sok változáson ment keresztül a bioépítészet fogalma. A bioépítészek harcolnak, de a pénz, a haszon Istent, embert nem ismerve próbálja eltiporni azokat a törekvéseket, hogy egy épület építése környezetkímélő anyagokkal, technológiákkal valósuljon meg. A cél, hogy az épültekből élettartama alatt minél kevesebb károsanyag-kibocsátás történjék, és elbontásakor a felhasznált anyagok visszakerüljenek a természetes körforgásba. „Továbbra is hatalmas ütemben terjed a műanyag” – hívta fel a figyelmet megnyitóbeszédében Kiss Ernő. „A bioépítészet 22 évvel ezelőtt csak a megújuló energiák és a hagyományos építőanyagok témakörét ölelte át. Ma már tudjuk, a bioépítészet az egyetlen jövő.” A kedden kezdődött rendezvénysorozatot bárki érdeklődésének megfelelően ingyen látogathatja. A péntekig tartó előadásokra főszervezője,

Monostory Péter

, a Magyar Bioépítészeti Egyesület elnöke rengeteg neves előadót hívott meg. „A korábbiakhoz képest megduplázódott az építészmérnökök száma, most is legalább tizenketten jelen vannak” – tudatta az elnök. Az első előadáson

Vidor Ferenc

egyetemi tanár többek között azt a kérdést tette fel, hogy a 21. században fennmarad-e a város? Válaszában kitért arra, hogy a technika fejlődésével semmi akadálya nincs a modernizált tanyasi életnek és éppen ezért jogos a kérdés. Okfejtésének végén arra jutott, hogy nem lehet megszüntetni a városi életet, mert az emberek szeretnek egymással szembe nézni. A négy nap alatt többek között szó lesz a környezet- és energiatudatos épületekről, a szalmabála házak építésének magyarországi lehetőségeiről, az élő népi építészetről, a földbeágyazott épületekről. Azt is megtudhatják az érdeklődők, hogy milyen az ökofalu. Bemutatják az erdélyi borvízfürdő-építő kalákamozgalom tevékenységét, történetét, a hálózatra kapcsolt napelemes rendszereket a Démász területén, és a hőszivattyúk működési elvét. A felsoroltakon kívül még számos érdekes előadásra számíthatnak az újszegedi a Bálint Sándor Művelődési Házba ellátogatók. A kiállítást a szervezők a bioépítészeti napok zárása után sem bontják el, az iskolás csoportokat – előzetes egyeztetés után - bioépítészeti szakértők kalauzolják a kiállításon.