Támogatja a kormány, és megadja a szükséges garanciákat az ELI (Extreme Light Infrastructure) lézerkutató-központ szegedi létrehozásához - mondta Bajnai Gordon miniszterelnök szombaton, a csongrádi megyeszékhelyen. "Nem engedjük, hogy a válság fölélje a jövőnket, sőt a válság közepén is hosszú távra, Magyarország növekedésére, fejlődésére gondolunk, és ennek megfelelően döntünk" - hangoztatta a kormányfő a központ tervezett helyszínén, az egykori szegedi szovjet laktanyában tartott sajtótájékoztatón. Ennek szellemében támogatják beruházást, amely nemcsak Szeged, hanem az egész ország szempontjából óriási jelentőségű - tette hozzá. A teljes magyar diplomáciai kar azon dolgozik, hogy a szegedi és prágai helyszínnel beadott közös pályázat sikeres legyen - fogalmazott Bajnai Gordon. Szabó Gábor akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem optikai és kvantumelektronikai tanszékének professzora, a projekt tudományos vezetője elmondta, a központ létrehozására alakított tizenhárom országból álló konzorcium vezetői a jövő hét közepén hozhatnak előzetes döntést a beruházás helyszínéről. A tervek szerint a központ egyik része Szegeden, a másik Prágában épülne meg, s mind a két helyen elindulnak azok a kutatások, amelyek a beruházás harmadik komponensének megalapozásához szükségesek - közölte az akadémikus. A professzor hangsúlyozta, a cseh-magyar pályázat sikere az unió történetében is mérföldkő lenne, mert ekkora tudományos beruházás még nem került újonnan csatlakozott tagországba. Szabó Gábor az MTI-nek korábban elmondta, a mintegy 100 milliárd forintos beruházás eredményeként létrejövő lézeres központban a jelenleg Franciaországban, illetve az USA-ban épülő rendszereknél mintegy ezerszer nagyobb teljesítménysűrűség lesz elérhető, vagyis a lézer által egységnyi idő alatt, egységnyi felületre juttatott fényenergia három nagyságrenddel haladja majd meg a most készülő központokét. A tudósok által szuperlézernek is hívott berendezéssel olyan nagyon rövid időtartamú fényimpulzusokat lehetne előállítani, amelyekkel megfigyelhetők lennének a molekulákon belül zajló elemi folyamatok, vizsgálhatók lennének a szilárd testek felületén vagy a biológiai molekulákon belül zajló elemi események. A berendezéseket lézeres részecskegyorsításra is lehetne használni, így a mainál lényegesen hatékonyabb sugárterápiás módszerek kidolgozására is lehetőség nyílna. A központban folyó kutatások az orvostudomány diagnosztikai területén is áttörést hozhatnak, s bizonyos "egzotikus fizikai kísérlet" elvégzésére is mód nyílik majd: például olyan módszer kidolgozására, amellyel a hosszú felezési idejű radioaktív izotópok átalakíthatók rövidebb felezési idejű, így ártalmatlanabb részecskékké.
