Hamarosan szóbeliznek az érettségizők

Egy hete befejeződtek az írásbeli érettségi vizsgák, és csütörtökön kezdődnek a szóbelik. Először az emelt szinten vizsgázók adnak számot tudásukról, majd 15-től a középszinten maturálók állnak a háromtagú bizottságok elé.

Néhány napos, hetes felkészülés után a végzős középiskolások csütörtökön megkezdik a szóbeli érettségi vizsgákat. Az emelt szintű szóbelik időszaka június 4-én indul és 10-éig tart. A diákok 166 vizsgahelyszínen, 1754 tantárgyi bizottság előtt adnak számot tudásukról. A középszintű szóbeli vizsgák június 15. és 26. között lesznek. Az írásbeli 16 napig tartott és 136 334 diák írta meg dolgozatát, 1354 helyszínen. A szóbeli vizsga - beleértve a tételhúzást is - reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizennyolc óráig tarthat. A vizsgázónak legalább harminc perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. A vizsgacsoport legfeljebb hat vizsgázóból állhat. Minden vizsgázónak - az idegen nyelv kivételével - vizsgatantárgyanként harminc perc gondolkodási időt kell biztosítani a felkészülésre. Ez alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. Egy-egy vizsgatárgyból a feleltetés időtartama - ha szabályzat másképp nem rendelkezik - középszintű vizsga esetén tizenöt percnél több nem lehet. A szóbeli vizsgán a tételt a vizsgázó húzza, és kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg. Az érettségiző útbaigazítás és támogatás nélkül, önállóan felel, de ha elakad, vagy súlyosan téved, a vizsgabizottság tagjaitól segítséget kaphat, akik a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte vagy a tétel kifejtésében elakadt, illetve súlyosan tévedett. A maturáló a tétel kifejtésében akkor szakítható félbe, ha súlyosan tévedett, vagy a rendelkezésre álló idő letelt. Az emelt szintű szóbeli vizsga történelemből például azt várja el a tanulóktól, hogy a történelmi jelenségeket és eseményeket problémaközpontúan mutassák be. Vagyis nem az a kívánalom, hogy a témaköröknél megjelölt konkrét ismereteknél sokkal több adatot, tényt ismerjen az ember, hanem az, hogy az elsajátított ismereteket alkalmazni tudja a vizsgázó. A tételcímek már jó ideje nyilvánosak, a diákok felkészülhettek. Az Oktatási Hivatal minden tanévben megjelenteti a hivatalos tematikát, amely a szóbeli vizsga tartalmi alapját képezi. A szakemberek a tematikát a részletes vizsgakövetelményekben megfogalmazott képességek, kompetenciák és tartalmi követelmények alapján állítják össze. Ezekhez rövid, általános használati útmutatót is mellékelnek, mely rövidsége ellenére is nagyon tanulságos.