Dékánok értékelték a bölcsészkarok első három bolognai rendszerű évét

A bolognai rendszer kereteit sikerült megteremteni az elmúlt három évben, tartalmának kialakítása, a részletek finomítása a következő időszak feladata - ebben minden felszólaló egyetértett egy keddi, öt bölcsészettudományi kar dékánjának részvételével megtartott budapesti konferencián.

A konferenciát megnyitó kerekasztal-beszélgetésen a Debreceni Egyetem (DE), az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Miskolci Egyetem (ME), a Pécsi Tudományegyetem (PTE) és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) bölcsészettudományi karának (BTK) dékánjai tekintették át az osztott képzés bevezetése óta eltelt idő tanulságait. A hároméves alapképzésről ki fog derülni, hogy piacképes - mondta

Csernus Sándor

, az SZTE BTK dékánja. A bolognai rendszer nem a korábbi, osztatlan képzés lebutított változata, mint sokan hiszik, hanem más - tette hozzá. Megjegyezte azonban: a színvonal ellen hat, hogy az állami normatív támogatási rendszerben az intézmények nem érdekeltek a jelentkezők szigorúbb megválogatásában.

Fischer Ferenc

, a PTE bölcsészkarának vezetője elmondta: a tapasztalat szerint a középiskolákból a diákok nem a korábban megszokott tudással érkeznek, így a három évből akár kettőt is a felzárkózás tölthet ki. Emellett a bölcsészképzésre jelentkezők számának csökkenése felé hathat, hogy általában emelt szintű érettségit kérnek, míg más, divatosabb szakokra középszintűvel is felvételizhetnek. A PTE BTK dékánja azt javasolta: a külföldi egyetemek vezetőivel is vegyék fel a kapcsolatot, hiszen van, ahol jóval korábban vezették be a rendszert. Annál is inkább, mert 2010 márciusában Bécsben és Budapesten tartják meg a bolognai folyamatot tárgyaló európai uniós konferenciát, melyen a következő tíz év céljairól döntenek. A résztvevők a problémák között említették a szigorlat hiányát, az aránytalanul sok kollokviumot, s hogy ezek miatt a három év nem bizonyult elegendőnek a képzés elvégzéséhez; a hallgatók 50-60 százaléka nem végez ebben a tanévben. Az idő rövidségének tudják be azt is, hogy 25-30 százalékkal visszaesett a külföldi ösztöndíjakra jelentkezők száma. Többen megjegyezték továbbá, hogy túl korán kell döntenie a hallgatónak a tanárképzés elvégzéséről, s az is felmerült, hogy a pedagógusok képzése az orvosokéhoz és jogászokéhoz hasonlóan osztatlan formában valósulhatna meg. A felszólalók egyetértettek abban, hogy az elkövetkező egy-két évben mindenképp újra kell pozícionálni a bölcsészkarokon folyó osztott képzést. Fazekas Csaba, az ME BTK dékánja szerint azonban ha felsőbb, kormányzati szinten nem finomítják a szabályozást, akkor a differenciálatlanság miatt a bölcsészképzés vesztesként kerül ki a 2004-ben megkezdett átalakításból.