„Tiszta fizika” – A Fizika Napja az egyetemen

Harmadik alkalommal rendezte meg a Szegedi Tudományegyetem Fizikus Tanszékcsoportja a Fizika Napját január 31-én. Az előző két évben több mint száz érdeklődő látogatott el a fizikát népszerűsítő rendezvényre, amelyen hallgatói és kutatólaborokban folyó kísérletekkel lehetett találkozni, sőt, némelyiket ki is lehetett próbálni. A Fizikus Tanszékcsoport termeibe ellátogató középiskolásoknak pedig felvételi információkkal is szolgáltak.

„Szeretnénk megismertetni az idelátogatókkal a tanszékcsoportunkat, az oktatási és kutatási tevékenységünket, és népszerűsíteni a fizikát" - mondja

Horváth Zoltán

, az egyik szervező, a tanszékcsoport oktatója. Nézzünk be néhány hallgatói laborba! Van itt plazmagömb, az egyik laborban a fényelhajlást mutatják, amott spektroszkópot - színképelemzéshez használatos eszközt - lehet készíteni, szóval a kínálat rendkívül széles.

Mérés: új nemzedék, új módszerek

„A virtuális méréstechnika felhasználási lehetőségei az oktatásban és az orvosi kutatásban" - ezzel fogadnak az egyik laborban, de semmi pánik. A virtuális méréstechnikában azt használjuk ki, hogy ha bármilyen fizikai mennyiséget feszültséggé tudunk alakítani, akkor a feszültségből már lehet digitális jelet készíteni, és olyan számítógépes programot írhatunk a mérésre, amilyet csak akarunk - magyarázza

Kopasz Katalin

fizikatanár, doktoranduszhallgató. Ez nemcsak a kutatásban, hanem az oktatásban is egészen új távlatokat nyit meg. Kimutatható például a hőterjedés

(második képünkön)

: egy vasrúdba négy hőérzékelő van beépítve, és ha melegítjük a végét, akkor a képernyőn látszik a rúd különböző pontjaihoz tartozó hőmérséklet változása egy grafikonon. A hőterjedést korábban kísérleti úton órákig tartott bemutatni. Ugyanilyen elven megmutatható egy rezgő test, vagy egy inga mozgása is. És kivetíthető, elmenthető, elküldhető grafikonok születnek - szinte azonnal.

„Ha azt mondjuk egy gyereknek, hogy fizika, akkor a rossz beidegződések miatt valószínűleg utálni fogja. Ha viszont azt mondjuk, hogy programozunk fizikaórán, akkor felélénkül, és odafigyel" - mondja a doktorandusz.

Járdánházy Tamás

neurológusprofesszor mellettem értő szemekkel csodálja az ingát és a grafikont. Mint mondja, orvosként biológiai jeleket mérő műszerekkel dolgozik és mindig nagyon érdeklődött a fizika iránt. „Olvastam a programról és kíváncsi lettem, hogyan tanítják a következő nemzedékeknek a fizikát, illetve hogy akik 'tiszta', és nem annyira alkalmazott fizikával dolgoznak, ők hol tartanak. Úgy vélem, az új módszerekkel egészen új szemlélettel képződhet az új nemzedék" - mondja a professzor.

A lézer, a visszaverődés és az ablaktörlő

A következő laborban

Papp Katalin

, a Kísérleti Fizikai Tanszék oktatója fogad minket, és fizikatanár szakos hallgatók fejlesztéseit mutatja. Manapság nagyon fontos az oktatásban - különösen a fizika tanításában -, hogy érdekes legyen, éppen ezért olyan kísérleteket kell fejlesztenünk, amelyek a gyakorlathoz kapcsolódnak, és a tanulók érdeklődéseit felkeltik - hangsúlyozza Papp Katalin. Mutat is rögtön egy ablaktörlőmodellt, mely optikai elven, a teljes visszaverődés elvén működik: egy lézerfény jut egy plexi hasábra, amelyre ha ráesik az esővíz, a teljes visszaverődés feltétele megváltozik, és bekapcsol az ablaktörlő. Két diák a Radnóti-gimnáziumból érdeklődve figyel, kérdésemre elmondják, hogy fizikatanáruk hívta fel a figyelmüket a rendezvényre: „Vegyész szeretnék lenni, és ahhoz kell valamilyen szinten a fizika is, és érdekelnek ezek a kísérletek" - mondja

Tóth Anikó.

Milyen színű a Nap?

A folyosón találkozunk

Cserpán Dorottya

, harmadéves fizika BSc szakos hallgatóval, aki a

Magyar Fizikushallgatók Egyesülete Szegedi Helyi Bizottságának

elnöke, és népszerűsíti az egyesületet és vele a fizikát: általában teaházakat, kirándulásokat és egyéb programokat szerveznek, ma pedig néhány kísérlettel ők is készültek. „Milyen színű a Nap valójában?" - hangzik a kérdés, ahogy megérkezek a csillagász standhoz. Itt egy dobozba zárt spektrográffal találkozunk, amellyel mérhető a bejövő sugárzás hullámhossz szerinti eloszlása. Az érzékelőt fordíthatjuk a Nap, egy hagyományos izzólámpa vagy a modernebb neoncsövek felé - más-más eredményt kapunk, a képernyőn megjelenő grafikon pedig kimerevíthető és magyarázható - mutatja

Szalai Tamás

csillagász doktorandusz hallgató. A színképelemzés alapjaiban változtatta meg a tudományt mintegy 130 évvel ezelőtt. A doktorandusz elmondja, érdeklődőek a fiatalok, és itt ráadásul színképelemzéssel laboratóriumok is foglalkoznak, így most a módszer többféle alkalmazását is meg tudják tekinteni. Két diákot itt is megkérdezünk, ők a Ságvári-gimnáziumból jönnek,

Csala Dániel

elmondja, a fizikatanáruk biztatására látogattak ide. „Úgy érzem, megérte eljönni, tetszik, érdekesek a kísérletek és a magyarázatok, jól érezzük magunkat" - mondja, és azt is elárulja, fizikus pályán gondolkodik, a kérdés csak az, hogy Szeged, vagy a Műegyetem.

Maróti Julianna

hasonló indíttatásból látogatott ide, de őt a csillagászat vonzza. És ha már csillagászat, „A Csillagászat Nemzetközi Éve 2009. Négyszáz éves a távcső" címmel

Szatmáry Károly

csillagász tartott előadást - bizonyára ez az esemény is alkalmat ad majd arra, hogy kicsit másképpen kezdjünk gondolkodni a csillagászatról, és persze a fizikáról is.