Darwin-nap, avagy a tudományos gondolkodás origója

Kettős jubileum kapcsán rendezhetik meg idén a Darwin-napot: 1809. február 12-én, tehát 200 éve született a modern evolúcióelmélet kidolgozója, Charles Robert Darwin, és 150 éve, 1859. november 24-én jelent meg főműve, A fajok eredete. A Darwin-napot azért is karolta fel a Szkeptikus Társaság, mert úgy vélik: sokáig nem volt olyan nemzetközi tradíció, amely méltóképpen megemlékezett volna a tudományos módszerről és az ennek segítségével felépített tudáshalmazról.

Az 1990-es évektől Angliában kezdtek

Darwin

születésnapján előadásokat, programsorozatokat szervezni - mondja

Újvári Edit

, az SZTE JGYPK Andragógiai és Művelődéstudományi Tanszék oktatója, a szegedi Darwin-nap egyik szervezője, aki hozzáteszi: Ezt az ünnepet nem csak Darwinnak szokás szentelni; már az angliai előadások összekapcsolódtak magának a tudományos gondolkodás sikerének ünneplésével, melynek egyik legfontosabb mérföldköve az evolúcióelmélet volt.

Györgyey János,

nap másik szervezője, a Szegedi Biológiai Központ (SZBK) tudományos főmunkatársa elmondta: főként olyan kollégáit kérte meg előadás tartására, akik a biológiának olyan ágát művelik a SZBK-ban, amely szorosabban kapcsolódik az evolúció elméletéhez, hiszen a biológiának ma már nincsen olyan területe, amely ne az evolúciós szemléleten alapulna. Az érdeklődők hallhatnak majd egy az evolúciós rendszerbiológiával foglalkozó, SZBK-ban működő új csoport tagjaitól előadást, egy másik SZBK-kutató pedig az evolúciótagadás problémaköréről, a kreácionizmus, illetve az intelligens tervezettség teóriáknak a kritikájával fog foglalkozni. Mindkét szervező a Szkeptikus Társaság tagja, amely egy Budapest központú, a tudományos gondolkodást népszerűsítő szervezet. 2007-ben először ez a társaság vállalta fel, hogy Darwin-napot szervez Magyarországon.

Szegeden február 16-17., 24-25., és március 3-án lesznek programok,

közben pedig február 25-ig látogatható

a Somogyi-könyvtár ide vonatkozó kamarakiállítása

. Györgyey János egy rendhagyó egyetemi előadást fog tartani andragógia szakos hallgatóknak, akik a kultúrfilozófiai kurzus keretében ismerkedhetnek meg a darwini gondolat, az evolúcióelmélet általánosabb kérdéseivel. A Szkeptikus Társaság szervezésétől függetlenül a József Attila Tanulmányi és Információs Központban

Gallé László,

az Ökológiai Tanszék professzora fog majd egy nagyelőadást tartani a Szabadegyetemen - Szeged sorozat keretében. „A modern molekuláris biológiai eredmények egyik napról a másikra árnyalják azt a képet, amit az élővilág kialakulásáról alkotni tudunk. Ugyanakkor minden egyes árnyalás még jobban megerősíti azt az alapelvet, amit már Darwin is leírt a 19. század közepén, azt, hogy az élőlények egymást követő nemzedékeinek a változása egyrészt a szaporodás során létrejövő változékonyság, másrészt ennek továbböröklődése és az utódnemzedékek szelekciója által valósul meg" - magyarázza Györgyey János, és hozzáteszi: akik manapság kritizálják az evolúciós elméletet, azok véleménye szerint egy reménytelen utóvédharcot folytatnak.

Újvári Edit elmondta: a Darwin-napi előadások nem speciális biológiai, hanem ismeretterjesztő jellegűek, tehát az egyetemisták mellett várják a szegedi nagyközönséget is, az evolúciótan friss eredményeit is igyekeznek közérthetően megmagyarázni. Amit Darwin leírt, az nem egy kőbe vésett törvény, hanem tudományos, a kor színvonalának és eredményeinek megfelelő elmélet volt, amely azóta folyamatosan változik, bővül, javul, részletgazdagabb és pontosabb lesz - hangsúlyozta Györgyey János. Mint elmondta, Darwin alapgondolatai jók voltak, és a maga idejében pedig DNS-ről még nem is hallott. A 19. század közepére már rengeteg empirikus megfigyelés összegyűlt, Darwin nagysága abban rejlik, hogy ebből a hihetetlen mennyiségű adatból ő egyfajta fejlődési törvényszerűséget volt képes felismerni - teszi hozzá Újvári Edit.