Tudomány ünnepe - Parányi történetek: fotókiállítás az Akadémián
Díjnyertes muslicaportré, vérsejt az élő lárvában, pollenek egy pitypang bibéjén, szőrszál a szőrtelenítő habban, megnyúlt nylonzacskó polarizációs képe - ilyen és ehhez hasonlatos felvételek szerepelnek Márkus Róbert kutatóbiológus Parányi történetek című fotókiállításán, amely hétfőtől november 30-ig látható a Magyar Tudományos Akadémia aulájában.
Márkus Róbert,
a Szegedi Biológiai Központ Genetikai Intézetének tudományos munkatársa évek óta készít mikroszkópos felvételeket. Az intézetben folyó kutatások eredményeit, egy-egy tárgyat, élőlényt rögzít. Nemrég megnyerte a Holland Királyi Akadémia 200. születésnapjára kiírt fotópályázat egyik kategóriáját Ecetmuslica-lárva egy csepp vízben című fotójával. A felvételt ez év februárjában a Nature című tekintélyes tudományos folyóirat is közölte. Mint az MTA honlapján a kutatóbiológussal készített interjúban olvasható, Márkus Róbert általában hosszan gondolkodik a kidolgozásra szánt témán. Jó példa a levéltetvek esete, amelyekkel közel két éven át foglalkozott, míg végül rájött, hogy nem magát az élőlényt, hanem inkább a "bőrét", a kitinvázat kell lefényképezni. "Ez azért hosszadalmas folyamat, mert mielőtt egy ötletből fotó lesz, különböző mikroszkópokkal, nagyítókkal vizsgálom a mintát egészen addig, míg meg nem találom a megfelelő világítást és látóteret. Más esetekben egyszerűen a kíváncsiság vezet, erre példa a szőrtelenítőhabban lévő szőrszál fotója, ahol látni szerettem volna, pontosan hogyan mállik el a szőrszál. A kép hatásosságához hozzájárult az is, hogy mint egy mozaikot, nyolc önálló, nagy felbontású fotóból raktam össze a végső változatot. Ez persze egyfajta trükk, de a régi fotók részletgazdagsága csak így idézhető elő a mai mikroszkópikos felvételeken" - magyarázta a tudós. Ami a színpompás felvételeket illeti, az Egysejtű csillagszőr a gyöngyvirágcserje (Deutzia scabra) levelének alsó epidermiszéről című felvételen a fedőszőrök ezrei láthatók, amelyek sűrű szövedékként védik a növényeket a túlzott párologtatástól és a hidegtől. Ez a csillag alakú képződmény egyetlen sejtből alakul ki; később a sejt elhal, belsejét levegő tölti ki, így mikroszkopikus szigetelővé válik. A kutatóbiológus felvételein szerette volna megmutatni, hogy mekkora egy baktérium, s mikroszkóppal kalandozott a gyógyszerkristályok világában, bemutatja a sóférget, az Artemia salinát, ahogy közvetítésével az érdeklődők láthatják a megnyúlt nylonzacskó polarizációs képét is. Márkus Róbert hétfő délután A mikroszkópos fényképezés műhelytitkai címmel a fotózás és a tudomány iránt érdeklődőknek interaktív workshopot is tartott az Akadémián.
