Új laborokkal gazdagodott a szegedi Pszichológiai Intézet

Ha semmire nem emlékszik, miért tud játszani az amnéziás zongorista? Vajon a saját gyermekkori emlékeimet ugyanott tárolja az agyam, mint a történelmi évszámokat? Ilyen és hasonló érdekes kérdésekre kaphatnak választ a szegedi Pszichológiai Intézet munkatársai új laborjaik segítségével.

A Pszichológiai Intézet szeptembertől új helyre, a Bölcsészettudományi Kar (BTK) főépületébe költözött. A korábbi, két helyen - a Bölcsészettudományi Kar Petőfi sugárúti és az Irinyi-épületében - megosztott termek helyett új laborokkal és új helyiségekkel gazdagodva folytathatják tovább a munkát az intézmény oktatói és hallgatói. A pszichológiai tanszékre meghívták egyetemi tanárnak Winkler István nemzetközileg is elismert EEG-kutatót, aki elsősorban a hallás pszichológiájával és rövidtávú emlékezettel foglalkozik. A Bölcsészettudományi Kar segített a tanszéknek abban, hogy a nagy szakmai tekintélyű kutatónak megfelelő labor is a rendelkezésére álljon, amit az egész tanszék nagy haszonnal tud használni.

„Úszósapkával" az agyhullámok között

Egy fény- és hangszigetelt terembe érünk, a Grastyán Endre EEG-Laborba: ez jelenleg az ország legmodernebb EEG-laborja - mondja

Németh Dezső

, egyetemi adjunktus, a Pszichológiai Intézet intézetvezető-helyettese

(aki első és második képünkön egy pszichológus hallgatón mutatta be, hogyan kell felhelyezni az elektródákat)

. Kisebb szoba, közepén szék, szemben monitor. A kísérleti alany egy számos kis elektródával ellátott úszósapkaszerű fejfedőt kap. Az elektródákat a fejbőrre helyezik, mert az agy működésekor elektromos jeleket ad, ami kis mértékben ugyan, de érzékelhető a fejbőrön is - ezt a jelet erősítik fel. A kísérleti személynek a feji részek mellett a fülére is helyeznek egy elektródát, és ehhez viszonyítva érzékelhető egy feszültségváltozás, valamilyen elektromos aktivitás az agy bizonyos területein. A készüléknek nagyon jó az idői felbontása, az inger kiváltódása után a másodperc töredéke, 50-500 milliszekundum alatt már jelzi, hogy az agy melyik részén milyen változás történik.

Tud-e játszani az amnéziás zongorista?

Számos pszichológiai kísérlet végezhető itt: emlékezetkutatás, halláskutatás, nyelvkutatás. Például kap a kísérleti személy mondatokat, és a szakemberek arra kíváncsiak, hogy ha például nyelvtanilag hibás a mondat, akkor melyik agyterület, és mikor reagál - ezek az idői tulajdonságok és területek kapcsolódnak a nyelvtani feldolgozáshoz. Meg lehet figyelni azt is, hogy más agyterületek aktiválódnak, ha a kísérleti személy az önéletrajzi emlékeit, vagy ha történelemleckét kérdezzük vissza. „Emellett végzünk például úgynevezett implicit emlékezettel kapcsolatos kutatásokat is. Olyan helyzetekről van szó, amikor a tanulásról nincs tudatos tudásunk, ha rákérdeznek, akkor fogalmunk sincs róla, hogy tanultunk valamit, de az agyunkban mégis látható változás, ami az EEG-vel regisztrálható" - magyarázza Németh Dezső. „Együtt dolgozunk a Pszichiátriai és a Neurológiai Klinikával, ott is működik EEG. Itt a tanszéki laborban betegekkel egyelőre nem foglalkozunk, az egészséges emberek agyi reakcióit szeretnénk megfigyelni, illetve azt, hogy az egyéni különbségek hátterében milyen agyi változások lehetnek" - teszi hozzá az intézetvezető-helyettes. Az itt végzett alapkutatások eredményei a későbbiekben haszonnal alkalmazhatók a klinikai diagnosztikában. „Hogy van az, hogy ha egy zongorista elveszti az emlékezetét, attól még tökéletesen tud játszani? Vagy éppen fordítva: 'elfelejt' zongorázni, de minden másra emlékszik. Mi azt is vizsgáljuk, hogy melyik típusú tudás marad meg különböző agysérüléseknél, így például amnéziában, Huntington- vagy a Parkinson-kór esetén" - emeli ki Németh Dezső.

Detektívtükör mögött

A másik terem, a Mérei Ferenc Viselkedéselemző Labor: körbe székeket látunk, a szoba egyik fala detektívtükör, és kamerákkal veszik a belső történéseket. Itt folyik a vizsgálat maga: például két ember lefolytat egy párbeszédet, amit kamerákkal rögzítenek, és egy speciális számítógépes program megkapja a kamera adatait, és ennek segítségével pontosan lehet elemezni a történéseket. A program megmutatja a mikromozgásokat, vagyis hogyan regált az egyik személy a másik viselkedésére, beszédére és nemverbális jelzéseire, mint a testtartás, a gesztusok, a mimika. A labor elsősorban a társas helyzetek megfigyelésére, tehát szociálpszichológiai kísérletekhez alkalmazható. Elemezhetik itt például a terapeuta-páciens párbeszédet, de lehet elemezni szervezeti tréningeket is, folytathatnak a dominanciával kapcsolatos kutatásokat, megfigyelhető az anya-gyerek kapcsolat, vagy a gyerekek spontán játéka is. Itt a tanszék szociálpszichológiával foglalkozó oktatóié a terep: például

Orosz Gábor

a versengést, versengési stílusokat, azokkal összefüggő személyiségjellemzőket kutatja,

Tisljár Roland

evolúciós pszichológus pedig a női-férfi párbeszédet elemzi.

„Eddig is elég jó kutatási helyzetben voltunk, országszerte híres a megismeréssel foglalkozó csoportunk, most a szociálpszichológia és az egészségpszichológia területe is egy lökést kapott az új laborok által" - véli Németh Dezső, és hozzáteszi: mindez előnyt jelent a mesterképzés- ben is, hiszen az idekerülő hallgatók rögtön bekapcsolódhatnak a kutatómunkába, és mire végeznek, már jártasak lesznek például az EEG-vizsgálatokban, megfigyelés- és viselkedése- lemzésben, vagy az emlékezetkutatásban.