Sugárzó környezetünk – valós és alaptalan félelmek

A jelenlegi kutatások nagymértékben arra a kérdésre irányulnak, hogy létezik-e egyfajta küszöb, amelynél nagyobb ionizáló sugárzás mindenképpen káros következményekkel jár – mondta el az Országos Atomenergia Hivatal főigazgató-helyettese kedden Szegeden. Koblinger László arról is beszélt, hogy bizonyos megközelítések szerint az átlagos sugárterhelésnél picit nagyobb dózisnak jótékony élettani hatásai is lehetnek.

Ionizáló sugárzás a világ keletkezése óta létezik, ám az ezzel kapcsolatos –

Röntgen

nevéhez fűződő – felfedezés csak 1895-ben történt meg. Néhány hónap múlva viszont már az orvoslásban alkalmazták a sugárzást, melynek káros hatásai is szinte azonnal nyilvánvalóvá váltak – ismertette a kérdéskör történetét

Kobliger László

az „Atomenergiáról – mindenkinek” című ismeretterjesztő konferencián.

Természetes és mesterséges sugárzás

A mai életvitelünkben a bennünket érő sugárzás kétharmada természetes (a Napból, a csillagközi térből, a talajból, a táplálékból s legnagyobb részt az építőanyagokból származik), egyharmada pedig mesterséges. Érdekesség, hogy a mesterséges sugárzás 95 százaléka orvosi eredetű, s csupán fél-fél százalékot képviselnek a sugárveszélyes munkahelyek és az atomerőművek hulladékai, melyektől a lakosság a leginkább tart. A Földön körülbelül 2,5 millisievert (mSv), hazánkban ennél valamivel nagyobb, mintegy 3 mSv az átlagos évi sugárterhelés. (Csak érzékeltetésképpen: egy mellkasröntgen körülbelül 1,5 mSv terhelést jelent.) Jó tudni, hogy csak az átlagos sugárzás sokszorosa vonhat maga után igazán káros következményeket – mondta el a főigazgató-helyettes. Az úgynevezett késői (sztochaszikus) hatások, melyek 10-15 év elteltével, véletlenszerűen következnek be, 100-200 mSv-től figyelhetők meg, korai (feltétlenül bekövetkező, determinisztikus) hatásokat 500-1000 mSv vált ki, míg 3000-4000 mSv-től beszélhetünk fél-halálos dózisról. Kutatók többféle modellt állítottak fel a sugárzás következményeivel kapcsolatban, azonban egyelőre ezek egyike sem tökéletesen igazolt. Még a 21. században is megválaszolandó kérdést jelent, hogy létezik-e, s ha igen, mekkora az a dózis, melytől felfelé a sugárzás biztosan káros, illetve a sugárzás növelésével a negatív következmények lineárisan vagy egyfajta görbe szerint növekednek.

Erősít a többletsugár?

Vannak azonban olyan elképzelések is, melyek szerint nem igaz, hogy már a legkisebb többletdózis is káros hatásokkal jár, sőt: az átlagosnál valamivel nagyobb sugárzás akár erősítheti az immunrendszert. Ezeket a feltevéseket egyes analógiák (lásd: napfény, vitaminok, alkohol esete) támasztják alá, illetve az a tény, hogy az élet keletkezésekor a jelenleginél jóval nagyobb volt a természetes háttérsugárzás. Az átlagosnál tízszer-hússzor nagyobb nagy háttérsugárzásban élőknél (India, Svédország, Brazília: 10-20 mSv) egyébként semmiféle rendellenességet sem tapasztaltak a szakemberek.