Boldogkői: Ősz előtt nem tűnik biztonságosnak az iskolák nyitása, de várjuk meg, mi lesz!

Lát-e valamiféle „sajátosságot” a magyar védekezésben más országokhoz képest, és ha igen, akkor mi az; vagy Magyarország is a nemzetközi mintákat követi?

A legfontosabb hazai sajátosság, legalábbis az Európai Unión belül, a keleti vakcinák alkalmazása. Véleményem szerint, ezekkel az oltóanyagokkal jó lóra tett a kormány.

A szakma egy része, és az ellenzék „kontra” érvei e vakcinákkal szemben javarészt helyesek ugyan, de nem veszik figyelembe a „pro” érveket, amik ezek használata felé billenti a mérleg nyelvét. A két legfontosabb „pro” érv egyike a vírus testi és lelki egészségre, valamint a gazdaságra való jelen akut, pusztító hatása, a másik pedig a nyugati vakcinagyártás kapacitásbeli szűkössége.

Legfeljebb arról lehet szó, hogy a klinikai harmadik fázison dokumentáltan végigvitt vakcinák bizonyossági szintje valamivel magasabb a hatásosságot és a biztonságosságot illetően. A keleti vakcinákat azonban nem vakon alkalmazzuk, hiszen már a korlátozott vagy vészhelyzeti alkalmazás során információkat kaptunk róluk, s ma már milliókat oltottak be ezekkel. Nyugat-Európa nagy bajban van, a szűkös vakcinakészlet beszerzésénél túlzottan az árra fókuszált, s mások megszerezték azt helyette.

Egy másik fontos hazai sajátosság, hogy relatíve keveset tesztelünk. Egyes ázsiai országok sikere a járvány fékentartásában a kiterjedt tesztelés/kontaktkövetésben rejlett. A járvány korai szakaszában ennek óriási jelentősége van, de annak előrehaladtával egy pont után elveszíti az értelmét. Ha már majdnem minden iskolában vagy munkahelyen van egy-egy fertőzött, gyakorlatilag a folytonos karanténokkal küszködnénk, s hasonlóan állna a gazdaság és az oktatás, mintha teljes lockdown-t rendelnénk el.

Ön szerint érdemes-e már „nyitásról” beszélni; ha esetleg nem, akkor mikor jöhet el az a pont, ami után egyértelműen el lehetne erről gondolkodni?

Egy járvány problematikája nem egyszerűsíthető le arra a kérdésre, hogy egészség kontra gazdaság; ráadásul, e két dolog össze is függ egymással. Például egy teljes lezárás egészségügyi problémákat generálna az egészségügyi ellátás korlátozása és a munkahelyvesztés és a bezártság következtében. A politikának el kell döntenie, hol az a pont, ahol enyhítenie kell a korlátozási szigoron.

A boltokban tartózkodók számának korlátozása ebbe az az irányba mutat, az iskolanyitás viszont nem. A családokba két fő forrásból kerül be a vírus: munkahely és iskola. Az egyik forrás újranyitása a vírus előtt nyit utat. Ráadásul, a gyerekeket még nem lehet oltani, a tanárokban még nem alakult ki megfelelő védettség, sőt őket nem is kötelezik az oltásra. Mindezeket figyelembe véve, egy idejekorán való iskolanyitás keresztbe tehet az oltásban elért sikereknek. Mindenestre, biztosat nem lehet állítani. Várjuk meg mi lesz, örömömre szolgálna, ha ebben a kérdésben tévednék. A kormány nyilván naprakészen figyeli az eseményeket, és szükség esetén megteszi a megfelelő intézkedéseket.

Ön hogyan nyitna? Mi kell a biztonságos nyitáshoz?

A nagy kérdés, hogy a kisgyermekek mikor lesznek olthatók. Szeptemberig ez a probléma még nem valószínű, hogy megoldódik, viszont a társadalom egy jelentős része ekkora már védett lesz, ideértve a pedagógusokat is. Egy relatíve biztonságos iskolanyitást tehát szeptemberre tennék.

Addig egy igen fontos problémát meg kell oldani:

Az ezzel a jelenséggel való harc tehát a járványhelyzet egy új felvonása lesz. A politika nem fogja merni bevállalni az össznépi szintű kötelezővé tételt a választásokhoz közeledve, ezért az oltási igazolványt – jogosítványt - kellene fontos dokumentummá tenni: számos alapvető szolgáltatás igénybevételéhez, bizonyos szakmák műveléséhez kötelezővé kellene tenni.

Mit gondol, ha Magyarország szabadjára engedte volna a vírust, tehát nem lettek volna korlátozások, akkor mostanra hogyan nézne ki az ország?

Svédország kísérletezett ezzel, de nem jött be, sokan haltak meg és a gazdasági mutatók sem lettek jobbak a többi EU-s országénál. Tegyük hozzá, hogy Svédországban jóval kisebb a népsűrűség, és hasonlóan a többi északi országhoz, a svédek fegyelmezettebbek is mint mi, s ezek csökkentik a negatív hatásokat. Ha az előző tavasszal engedjük szabadon a vírust, az tragédiát okozott volna, ha az idén, a virulensebb és nagyobb terjedőképességgel rendelkező brit variáns miatt, még ettől is kedvezőtlenebb lenne a helyzet: nagyszámú súlyos beteg és halott, az egészségügyi rendszer összeomlása, a gazdaság leállása, magyarul teljes káosz. 

Önt sokszor érik durva (verbális) támadások a közösségi térben. Mi lehet ennek az oka? Miért van ennyire a bögyében sokaknak?

A prekoncepciók nyilvános kétségbevonása és a „falkavezérekkel” való szembeszállás agressziót szül. A dolog pikantériája, hogy ténybelileg hamis és gyakran áltudományos nézeteket védenek a támadók. Nem veszik észre, hogy ezek a nézetek, megvalósulásuk esetén, számukra is káros következményekkel járnának, kizárólag a szellemi vezéreik profitálnak ebből gazdasági és/vagy politikai hasznot.

Miért lehet ennyi oltásellenes itthon? Mennyire felelős ezért a politika?

Az irracionalizmus térhódítása a jelen igazságon túli világ jellemzője. A növekvő vírusszkepticizmus és oltásellenesség ebbe a trendbe illeszkedik szervesen. Én

A populista vezetők jelentősen akadályozták a járvány elleni hatékony védekezést már azzal is, hogy tagadták annak jelentőségét. Idehaza a szakértők befolyása jelentős a kormány döntéseit illetően, főleg így volt ez a tavaly tavaszi időszakban. Hozzáteszem, hogy a jelenlegi nyitás mögötti szakértői véleményeket nem ismerem pontosan. A politika nyilvánvalóan hatással van sokak döntésére. Elképzelhető, hogy sok ellenzéki szimpatizáns a jobboldali kormány miatt vonakodik az oltásoktól, másrészt viszont sok kormánypárti emiatt oltástámogató. Egyébként az ellenzék nem oltásellenes, csak a keleti vakcinák ellen szólalt fel, de úgy látom, mára elcsendesedtek ebben a kérdésben.