Helyettes államtitkár: folytatódhat az egészségügyi alapellátás-fejlesztési modellprogram

A kormány az idei évre biztosítani fogja az egészségügyi alapellátás-fejlesztési modellprogram folytatásához szükséges forrásokat - jelentette be az egészségügyi ágazati koordinációs helyettes államtitkár szerdán a témában rendezett szakmai konferencián, Budapesten.

Ladányi Márta

a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet által szervezett tanácskozáson közölte, a Svájci Alap támogatásával 2013-ban indult program idén február 28-ával befejeződik, azonban a projektben meghatározott praxisközösségi feladatokra a kormány az idei évre biztosítja a forrásokat. A helyettes államtitkár konkrét összegekről nem beszélt, azt mondta, erről a közeljövőben egyeztetnek a praxisközösség vezetőségével.

Papp Magor

, a program szakmai vezetője arról beszélt, hogy a modellprogramon belül működő praxisközösségek létrehozása egyfajta innováció az alapellátásban, mert rendszerszinten az egészségben tartás volt a fókuszban, és a háziorvos mellé újabb szakembereket - gyógytornászt, pszichológust, dietetikust, népegészségügyi koordinátort - tudtak bevonni. Jelezte, a program négy éve alatt proaktív együttműködést alakítottak ki a helyi önkormányzatokkal, helyi civil szervezetekkel, és jelentős kutatási munka is zajlott. Az alapellátás-fejlesztési modellprogramban 16 észak- és kelet-magyarországi település összesen 21 háziorvosa állt össze négy praxisközösséggé a jellemzően hátrányos helyzetű lakosság egészségi állapotának javítása érdekében. Papp Magor beszámolt arról, hogy a modellprogram keretében jelentős szolgáltatásbővítés történt, kétszázezer ellátás - köztük sok a megelőzésre irányult - történt a három és fél év alatt. A programok népszerűek voltak, az érintett lakosság több mint 80 százalékát sikerült bevonni - mondta. Hozzátette, a program során 12 százalékkal kevesebb embert utaltak szakellátásba, javult a krónikus betegek életminősége. A szakmai vezető kiemelte, a praxisközösségek kialakítása segíthet a háziorvosi praxisok betöltésében, a közösségi munka egyszerűbbé teszi a különböző munkafolyamatokat. Úgy vélte, a modellprogram kiváló lehetőséget biztosít az ellátórendszer működőképességének javítására. Papp Magor emlékeztetett arra, az országban évek óta kevés a háziorvos, ez a szakma nem vonzó a fiatalok számára, és jelezte azt is, hogy félmillió ember nem kap a lakóhelyén háziorvosi ellátást. Mint mondta, 30-40 új praxisközösség létrejötte megoldást tudna kínálni a helyzetre, ugyanakkor növelni kell a háziorvosi szakma presztízsét, valamint a szakdolgozói kompetenciát is. Fontos elemként említette a szolgáltatások minőségbiztosítását is.

Ádány Róza

, a Debreceni Egyetem Megelőző Orvostani Intézet igazgatója szerint az, ami a program keretében történt, nemzetközi mércével mérve is nagyon fontos és eredményes volt. Megjegyezte, kormányzati felelősségvállalás nélkül nem lehet a lakosság egészségi állapotát javítani, ennek pedig az alapellátás az eszköze. Idézte az Egészségügyi Világszervezet Health 2020 címet viselő irányelvét, amely szerint az egészségbarát kormányzás során a mindenkori kabinetnek figyelemmel kell lennie arra, hogy a lakosság egészségét támogató döntéseket hozzon, és e tevékenységének az esélyegyenlőtlenség megszüntetését kell szolgálnia. A professzor megjegyezte, nincsenek azonos esélyeink az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésben, de ez a modellprogram a méltánytalan egyenlőtlenségek ellen hatott, amelyeknek "mozgatórugói" a népegészségügyi koordinátorok voltak. Úgy véli, azzal, hogy a kormányzat az idei évre még finanszírozza a programot, a praxisközösségek csak "lélegeztetőgépre" kerültek.

Sinkó Eszter

, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ vezetője előadásában arról beszélt, hogy robosztus és látványos eredményeket értek el a modellprogramban. Mint mondta, nőtt ugyan az orvos-beteg találkozások száma, de ezek inkább a prevenciós tanácsadáshoz voltak köthetők, valamint nem jelent meg több beteg a járóbeteg-ellátásban, és a gyógyszerkiadások sem növekedtek szignifikánsan. Az egészségügyi közgazdász kiemelte, a modellprogram kiterjesztésében muszáj lépéseket tenni, ennek éves forrásigénye véleménye szerint 35 milliárd forint.