Egyre több a "kulcslyuksebészeti" beavatkozás az idegsebészetben

A "kulcslyuksebészet", vagyis a neuroendoszkópia legújabb technikai fejlesztéseiről tartottak műtéti bemutatókat szerdán a Debreceni Egyetem (DE) idegsebészeti klinikáján.

A 3D-s endoszkóppal végrehajtott műtéteket, amelyeket Bognár László, a klinika igazgatója svájci, német és ausztrál professzortársaival végzett el, kivetítőkön keresztül követhették nyomon a kurzusra Norvégiából, Angliából, Oroszországból, Brazíliából, Japánból, Indonéziából, Ukrajnából, Olaszországból és az Egyesült Államokból, valamint a hazai idegsebészeti centrumokból érkezett szakorvosok. A Debreceni Egyetem egy nemzetközi kutatócsoport, az Endomin College tagjaként részt vesz a neuroendoszkópiai eljárások folyamatos fejlesztésében, illetve az új technikák oktatásában - jelezte

Bognár László

professzor a bemutató műtéteket megelőző sajtótájékoztatón. Ismertetése szerint a neuroendoszkópos technika olyan speciális eljárás, amellyel a hagyományosnál kisebb metszést ejtenek a koponyán, és az endoszkópos kamera segítségével tárják fel az operálni kívánt területet. Az endoszkópos operációval minimálisra csökkenthető a szövődmények kockázata és lényegesen kisebb terhelésnek vannak kitéve a betegek, mint a hagyományos műtéteknél. Ezért elsősorban olyan súlyos betegségeknél alkalmazzák, mint például az elzáródásos kamratágulat, a fejlődési rendellenességből származó agykamratágulat, a koponyaalapi tumorok, de az agyalapi mirigyek jóindulatú daganatai és az agyalapi verőértágulat is operálható ezzel a módszerrel - fűzte hozzá a debreceni idegsebészet vezetője.

Robert Reisch

, a zürichi idegsebészet professzora kiemelte: a 3D-s endoszkópiával, két kézzel végezhető eljárással olyan agyműtéteket is elvégezhetnek, amelyekre a korábbi eljárásokkal nem volt lehetőség. Az endoszkópiás eljárás az idegsebészet teljes spektrumában alkalmazható, de azt hosszas tervezés alapján döntik el, hogy adott esetben a "kulcslyuksebészetet" kombinálják-e más megoldással, például gammakéssel - ismertette. Hozzátette: minden esetben az a cél, hogy a beteg legkisebb terhelésével, az egészséges struktúrákat megkímélve távolítsák el a tumorokat, ami jelentősen befolyásolja a beteg várható élettartamát és életminőségét.