EgészségLESZ! - Középpontban az egészség

Együttműködő, jobban szervezett Lakóhely közeli Egészség Szolgáltatás - elégedett beteg, elégedettebb szolgáltató – lezárult az egészségügyi ágazat fejlesztését segítő uniós projekt.

Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ irányításával, a Széchenyi 2020 program keretében 9,5 milliárd Ft európai uniós támogatással megvalósuló és november végén záruló, TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001 azonosítószámú, „Szervezeti hatékonyság fejlesztése az egészségügyi ellátórendszerben − Területi együttműködések kialakítása” elnevezésű, projekt az Egészségügyért Felelős Államtitkárság stratégiai célkitűzéseinek támogatására kidolgozta az egészségcentrikus szolgáltató rendszer felépítésének alapjait. A program egyik legjelentősebb eredményterméke az alapellátás módszertani megújítása, mely során a közösségi egészségszervezés központjában az egyén, a páciens áll. Az emelt szintű alapellátás, azaz a lakóhely közeli egészség szolgáltatás (LESZ) szakemberek csoportja által nyújtott, általánosan hozzáférhető, közösségközpontú, átfogó népegészségügyi és egészségügyi szolgáltatások összessége lesz, amely a releváns közösségi egészség szükségleteket képes majd szakszerűen ellátni. Az utóbbi évtizedekben az egészségügyi ellátás és a technológiák robbanásszerű fejlődésével, a társadalom öregedésével megnőtt az igény az egészségügyi szolgáltatások iránt. A költségek folyamatos növekedése hatalmas terhet ró az állami finanszírozási kapacitásokra, egyben a lakosság teherviselő képességére is. A költségek növekedése mellett természetes jelenség, hogy a társadalom tagjai eredményesebb egészségügyi szolgáltatásokat igényelnek, azaz gyógyulási élményüket maximalizálni kívánják. Ennek következtében minden országban egyre nagyobb teret nyer az egészségügy eredményesség-mérésének szükségessége, a létrehozott egészségérték pontos értékelése. Az egészségszervezésének központjában, az egyén, a páciens áll. Emellett célként szerepelt az is, hogy ösztönözze az egészség fejlesztésében, az egészséges életmód választásában, és ha szükséges, a gyógyításában, valamint a gyógyulásában a felelős és együttműködő állampolgári részvételt. A betegek időben és megfelelő helyen történő minőségi kiszolgálása mellett az egészséggel kapcsolatos széles körű ismeretek és készségek elsajátítását is biztosítani kívánta a program. Az egészségügyi ellátórendszer működési hatékonyságának növelése érdekében a kidolgozott Lakóhelyközeli Egészségügyi Szolgáltatás (LESZ) olyan új rendszert valósít meg, melynek megvalósításával olyan egészségközpontú, a közösség igényeihez illeszkedő, az egyén egészségének megtartását, fejlesztését célzó, integrált szolgáltatásokat nyújtó rendszer jön létre, amely az abban közvetlenül „résztvevők” előnyei mellett a társadalom számára is fontos haszna jelentkezik. Így: • megteremti az egész egészségügy erős, megbecsült és biztos alapját • az elsődleges, lakóhelyközeli egészségügyi szolgáltatórendszer a feladatokat kompetenciák szerint osztja el • rendszerezetten, folyamatelvűen nyújtja az egészségszolgáltatásokat • támogatja, hogy az egészségügyi szakemberek tudásuk legjavát adva dolgozhassanak, így növelve elégedettségüket és megbecsültségüket a közösségben • országszerte egészségesebb közösségeket teremt • fokozza az egyén tudatos részvételét az egészsége fenntartásában, valamint növeli az egészségműveltséget A széleskörű ágazati és egyetemi összefogással megvalósuló projekt a beteget és a prevenciós gondozást tette a betegellátás központi alanyává, ami már önmagában is hatékonyságnövelést eredményez. A projekt során kiemelt jelentőséget kapott, hogy a fejlesztések kidolgozásában nagyszámú háziorvos kolléga is részt vegyen. Megfontolásaik bekerültek a fejlesztésekbe, és ezek alapján jöttek létre az egészségszervezés támogató funkciói. A lakosság egészségét szolgálják: a népegészségügyi tevékenységek megjelenítése az alapellátásban, az egészség-tanácsadás, az állapotfelmérés és egészségtervezés kiszélesítése, valamint olyan prevenciós és gondozási gyakorlatok elérhetővé tétele, amelyek biztosítják az egészség szinten tartását és növelését. Így például a táplálkozással, mozgással, lelki egészséggel kapcsolatos tanácsadás széleskörű elérhetővé tétele az alapellátásban; a betegutak rendszerezett kialakítása, vagyis az, hogy minden állampolgár tisztában legyen azzal, hogy milyen szolgáltatásban, mikor részesülhet, mikor van választási lehetősége, valamint azzal is, hogy hogyan befolyásolja az életmódja az egészségi állapotát. Kiemelten fontos továbbá, hogy az alapellátás bővülő számú szereplői egymással harmonizáltan, egymás tevékenységéről tudva, egységes szolgáltatást nyújtsanak. Ez pedig azt jelenti, hogy több szolgáltatás lesz az állampolgár számára a lakóhelye közelében elérhető kevesebb várakozással, kevesebb utazással, ugyanakkor az ellátás során több törődést és nagyobb figyelmet fog tapasztalni. Mindehhez azonban minden állampolgárnak is hozzá kell járulnia azzal, hogy aktívan részt vesz a saját egészsége megőrzésében. A LESZ a megélt jóllét élményét tudja nyújtani az embereknek, támogatva, hogy tevékenyen részt vegyenek egészségük megteremtésében és fenntartásában. Az alap- és a szakellátás működése megújításának (LESZ - Lakóhelyközeli Egészségszolgáltatás) középpontjában az egészség áll, nem pusztán a betegségek kezelése. Az alapellátás az azonnali ellátásokon túl hosszú távon a megelőzésre és a gondozásra koncentrál, így növelhető a lakosság egészségben eltöltött éveinek száma, és megelőzhetőek költségesebb ellátások, elősegítve a rendszer fenntarthatóságát. A megújuló alapellátásban erősebb szerepet kap a népegészségügyi szemlélet, a megelőzés és a gondozás. Az ellátás jórészt helyi szinten történik, egyfelől új funkciók beemelésével az alapellátásba: dietetikai tanácsadó, egészségtanácsadó, gyógytornász, pszichológus; másfelől a háziorvosok közötti összefogással, feladat- és tudásmegosztással. Az ellátás nem kizárólag orvosokhoz kötődik, hanem egy szakmai csapathoz, így tehermentesítve részben a háziorvosokat. A hatékony ellátásszervezés, az erőforrások jobb felhasználása növeli a dolgozói elégedettséget. A lakosság szempontjából az egyéni egészségtervezés erősíti meg a megelőzést és a gondozást. A jól szervezett alapellátás csak akkor válhat eredményessé, ha a páciens is felelősséget érez önmagáért, ezért az egyént partnerként vonják be egészségterve kialakításába és megvalósításába. Az egyéni felelősségvállalást támogatja az egyéni egészségterv és egyéb motiváló struktúrák is alkalmazhatóak az alapellátásban, pl. soron kívüli ellátást kaphat az az állampolgár, aki rendszeres részt vesz szűréseken. A közösségi egészségszervezés megvalósításával olyan egészségközpontú, a közösség igényeihez illeszkedő, az egyén egészségének megtartását, fejlesztését célzó, integrált szolgáltatásokat nyújtó rendszer jön létre, amely az egész egészségügy erős, megbecsült és biztos alapját jelenti, az elsődleges, lakóhelyközeli egészségügyi szolgáltatórendszer lesz. A feladatokat kompetenciák szerint osztja el, az egészségszolgáltatásokat rendszerezetten, folyamatelvűen nyújtja, támogatja, hogy az egészségügyi szakemberek tudásuk legjavát adva dolgozhassanak, így növelve elégedettségüket és megbecsültségüket a közösségben. Egészségesebb közösségeket teremt országszerte, és fokozza az egyén tudatos részvételét az egészsége fenntartásában és növeli az egészségműveltséget. A projekt létrehozta a nemzetközi gyakorlatban a fenntartható egészségügy működtetéséhez bizonyítottan szükséges egészségszervezés módszertanát, és megalapozta a gyakorlati bevezetés lehetőségét.Az ágazatban rendelkezésre álló források célzott, tervszerű felhasználásával, valamint a prevenció és gondozás megerősítésével pozitív spirál indítható el 2016-ban.