Egészség

Szedjem, ne szedjem: mire (nem) jó a C-vitamin?

Szedjem, ne szedjem: mire (nem) jó a C-vitamin?

2013. augusztus 11., vasárnap
Szedjem, ne szedjem: mire (nem) jó a C-vitamin?
C_VIT_illusztracio

Mondhatni a Szent-Györgyi Albert által történt „felfedezése” óta tart a C-vitamin pályafutása, de vajon tényleg segít-e a megfázás megelőzésében és mennyit érdemes szedni belőle – erről kérdeztük a szakembert.

A szervezet nem képes előállítani C-vitamint, viszont nagy szüksége van rá – magyarázta portálunknak

Csupor Dezső

, az SZTE Gyógyszerésztudományi Kar Farmakognóziai Intézetének adjunktusa. A felnőttek számára ajánlott napi minimális bevitel 75-90 mg, a szervezet pedig összesen mintegy 200 mg/nap C-vitamint tud hasznosítani, de a kiegyensúlyozott táplálkozás ezt képes is fedezni. Ami ezen felül kerül be a szervezetbe, kiürül a vizelettel, ugyanis a testünk nem tud C-vitamint raktározni – hangsúlyozza a gyógyszerész. A C-vitamin-pótlás pontosan olyanoknál indokolt, akik nem tudnak helyesen táplálkozni, például mert emésztési zavarokkal küzdenek. Kiválóan alkalmas a pótlásra a gyógyszertárban kimérve kapható aszkorbinsav is, de érdemes arra figyelni, hogy ne meleg teába tegyük, mert hő hatására elbomlik. A vegyületnek szerepe van az immunrendszer megfelelő működésében, a C-vitamin-hiány fokozhatja a betegségek kialakulásának kockázatát, és az is teljesen helytálló, hogy több, az emberi szervezetben megtalálható enzim normális működéséhez elengedhetetlenül szükséges. A C-vitamin „rajongói” azonban nem csak ezért szeretik, hanem a megfázást, sőt, az influenzát igyekeznek elkerülni a segítségével – pedig erre csak kis mértékben alkalmas.

csupor_dezso03_gs

A C-vitaminnak a megfázás megelőzésében és a tünetek csökkentésében játszott szerepéről írt harminc tudományos közleményt vetettek össze a Cochrane Együttműködés szakértői – folytatta Csupor Dezső. Mint kiderült, a C-vitamin-fogyasztás nem csökkenti általában a megfázásos betegségek előfordulási gyakoriságát, ez alól kivételt képeztek a nagy fizikai stressznek (sportolók, katonák) kitett alanyok, akiknél a C-vitamin-fogyasztás a megfázás esélyét 50 százalékkal csökkentette. Az igaz, hogy a C-vitamint szedők körében a betegség tíz százalékkal gyorsabban lezajlott, ami ugyan statisztikailag kimutatható különbség, de a beteg számára ez a körülbelül egy nap „nyereség” nem számottevő. A vizsgálatok a tünetek súlyosságának kis mértékű csökkenéséről is beszámolnak. Kifejezetten a megfázás alatt terápiás céllal fogyasztott C-vitamin hatásait nem sikerült egyértelműen igazolni, csak két – hetvenes években végzett és azóta nem megismételt – tanulmány mutatott ki gyorsabb gyógyulást nagy dózisú C-vitamin-szedés (napi 4-8 g) esetén. Elmondhatjuk tehát, hogy a közhiedelemmel ellentétben klinikailag nem egyértelműen bizonyított, hogy a C-vitamin a megfázás megelőzésében vagy kezelésében jelentős szerepet játszana. Hasonlóan egyelőre nem igazolt, hogy a daganatos betegségben lényeges segítséget nyújtana, azonban jelenleg folynak a kísérletek intravénásan adagolt C-vitaminnal, amelyek tisztázhatják, mennyi a haszna az ilyen kezeléseknek – összegzett Csupor Dezső. Azt is hozzátette: el szokták felejteni, hogy

Szent-Györgyi

nem azért kapott Nobel-díjat, mert C-vitamint szedett, hanem azért, mert sikeresen előállította. A másik nagy „C-vitamin-prédikátor” a szintén Nobel-díjas kémikus,

Linus Pauling

volt, aki több könyvet is publikált a témában, de tudományosan nem igazolt nézeteit az orvostársadalom kritikusan fogadta. A szakember megnyugtat: alapvetően nem lesz baja annak, aki mégis szeretne a napi szükséges bevitel felett C-vitamint szedni, csak nincs különösebb értelme. Bizonyos embereknél megfigyelték, hogy extrém nagy (napi több gramm) C-vitamin szedésével nő a vesekő kialakulásának esélye.

További részletek ITT.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.