Így készüljünk a gyermekvállalásra: Otthon vagy kórház?

Sorozatunkkal a gyermekvállalást tervező, vagy éppen már gyermeket váró szülőknek szeretnénk egy kis útmutatást nyújtani, ezért a terhességgel kapcsolatos legfontosabb kérdéseket vettük sorra. Utolsó cikkünkben a klinikai versus otthoni szülésről beszéltünk a szülész szakorvossal.

Korábban nagy vihart kavart az otthonszülés. Hívei főként az anya természetes vajúdását hangsúlyozták, és azt, hogy a gyermekkel való bensőséges kapcsolat kialakulásának a meleg otthoni légkör jobban kedvez, mint a klinikai idegen környezet. Ismeretes, a kórházon kívüli szülések nem egyszer végződtek tragikusan, így jogi szabályozásra várt a terület – 2011 márciusában meg is született a vonatkozó törvény. Portálunk megkérdezte a baba-mama-sorozatunkban nyilatkozó

Fekete Zoltán

szülész, nőgyógyász, urológus szakorvost, a szegedi Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika egyetemi tanársegédjét, gyakorló szakemberként mi a véleménye az otthonszülésről.

„Úgy vélem, az, aki szülést vezet, és intézeti háttér mellett is került már néhány másodperc alatt hihetetlenül nehéz helyzetbe, nem fogja támogatni az otthonszülést. Ugyanis hiába gondozzuk le rendesen a terhes kismamát, vannak olyan kórképek, amelyeket nem lehet előre jósolni” – magyarázta Fekete Zoltán. Például nem lehet megmondani, rendesen leválik-e a lepény, vagy kialakul-e olyan helyzet, ami az anya vagy gyermeke életét veszélyezteti, legyen szó embóliáról vagy a méh megrepedéséről stb. „A szülés kilencven százalékban langyosvíz, minden halad szépen a maga rendjén, örömteli pillanat. De van az a 10 százalék, amikor másodpercek alatt olyan súlyossá válik a helyzet, hogy ha nincs egy intézeti háttér, az könnyen az anya és a magzat életébe kerülhet” – így a szakember. Arról is beszélt, hogy az otthonszülés hívei bensőségesebb körülmények között akarják a szülést megélni, de ezért adott esetben nagyon nagy árat kell fizetniük. Hivatkozni szoktak a „régi idők” természetes szüléseire is, azt azonban kevesen tudják: a 19. században minden harmadik gyerek sérülten vagy halva született, és minden tizedik anya belehalt a szülésbe. „Az orvostudománynak abba az irányba kell haladnia, hogy minél kevesebb károsodott magzat szülessen és minél jobb egészségben éljék meg a szülést a nők” – összegzett Fekete Zoltán. Ugyanakkor ma már intézeti körülmények között is folyamatosan együtt lehet az édesanya gyermekével (ezt nevezik rooming-in rendszernek). A szegedi Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika volt az első, ahol az apást szülést engedélyezték, erre elkülönített szobák is rendelkezésre állnak. Arra is van adott esetben lehetőség, hogy egy külön kórteremben a gyerekágyon az anyuka éjjel-nappal együtt legyen az újszülöttel, és annyit tartózkodik bent az apuka is, amennyit szeretne. Ez elősegíti azt, hogy szoros kötődés alakuljon ki a családtagokkal – tudtuk meg a szakembertől. „Amikor én, vagy kollégáim az otthonszülés ellen érvelünk, gyakran vádolnak meg minket azzal, hogy ’piacvesztéstől’ tartunk. Nem erről van szó, hanem arról, hogy egyszerűen ekkora kockázatot nem szabad felvállalni, annál is inkább, mert a megfelelő anya-gyermek-kötődés kialakulásához a klinikán is minden adott” – érvelt a szülészorvos. Végül azt is hozzátette, többször kiderült már, hogy a balul kiütött otthonszülés miatt pert indító szülők sem voltak kellően tájékoztatva, mekkora rizikót vállalnak…