Egészség

Minden harmadik embernek van idegrendszeri problémája

Minden harmadik embernek van idegrendszeri problémája

2013. július 12., péntek
Minden harmadik embernek van idegrendszeri problémája
neurologia

Az Európai Agytanács (European Brain Council) közelmúltban közzétett felmérése szerint az európai lakosság egy harmada küzd valamilyen – enyhébb vagy súlyosabb – idegrendszeri kórképpel.

A magyar adatok sem biztatóak. Hazánkban évente mintegy 40 ezer ember szenved szélütést, azaz stroke-ot, ebből 18 ezren meg is halnak. 70 ezer epilepsziással, 18 ezer Parkinson-kóros beteggel is számolhatunk, a fiatalok körében leggyakrabban előforduló neurológiai kórkép, a sclerosis multiplex kevesebb embert érint ugyan, de így is mintegy 8 ezer a betegek száma. Az „enyhébb” betegségek előfordulása is viszonylag magas: több mint egymillióan szenvednek a migrénes fejfájástól (a nők 18, a férfia 6 százaléka). Hozzá kell tenni, nem a migrén, hanem az úgynevezett tenziós fejfájás a leggyakoribb, mely elsősorban a pszichés túlterheltséggel függ össze, ez a lakosság nagy részét érinti – sorolta

Vécsei László

, a szegedi Neurológiai Klinika vezetője, az SZTE Általános Orvostudományi Kar dékánja. Szintén rontja a statisztikákat a skizofrénia és a depresszió, sajnos az utóbbihoz tartozó betegek egy része egészen az öngyilkosság gondolatáig eljut.

„Idegbetegek”

Tényeken alapuló orvoslás

A mindennapi (nyugati) orvosi gyakorlat fő alapelve a tényeken alapuló orvoslás (evidence based medicine). Ez azt jelenti, csak a szigorú bizonyítási eljárásnak alávetett eredményeket fogadják el az orvosok valóban hatékony terápiának, és ez alapján gyógyítanak. Ilyenek például az úgynevezett kettős vak (double blind) gyógyszertesztek. Egy-egy hatóanyag kipróbálásakor két betegcsoportnak adnak tablettákat. Az egyik csoport valódi gyógyszert kap, a másik hatóanyag nélküli pirulát, placebót. Azért „kettős vak” a rendszer, mert sem az orvos, sem a páciens nem tudhatja, melyik az igazi tabletta. Csak az ilyen körülmények között ható tabletták vagy terápiás eljárások tekinthetők valóban bizonyítottan hatékonynak.

A hétköznapi nyelv gyakran használja az „idegbeteg” szót, a klinikum természetesen ennél pontosabban kategorizálja a betegségeket. Külön kell választanunk a neurológiai és a pszichiátriai kórképeket – magyarázta Vécsei László. Előbbihöz tartozik a szélütés, a fejfájásos kórképek, a gyulladásos és az izomzatot érintő (neuromuszkuláris) idegrendszeri betegségek, illetve az epilepszia és az úgynevezett extrapyramidális kórképek, ilyen például a Parkinson-kór. A neurológia a múlt század elején a belgyógyászatról vált le, ma is gyakran kérnek a neurológusok belgyógyász konzíliumot egy-egy beteg esetében. A pszichiátria foglalkozik a depresszióval, a skizofréniával, a paranoiával stb., a pszichiátriai betegek ellátására szigorú, speciális jogi szabályok vonatkoznak. Érdekes határterületet jelent a sajnos szintén ismert Alzheimer-kór, mely egy komplex demencia (agyi leépülés) és a kognitív képességek gyors hanyatlásával jár. A hétköznapokban elsősorban a beteg egyre erőteljesebbé váló feledékenysége a leggyakoribb tünet – az agyi leépülés hátterében az elsődleges idegszövet károsodás mellett sokszor kis agyi mikroinfarktusok állnak (kevert vagy mixed demencia).

Így próbálják óvni az idegszövetet

A professzor hangsúlyozta, az idegrendszer védelme kulcsfontosságú, ez adja ugyanis az ember éntudatát, ezzel kommunikálunk a világgal – bármiféle károsodásának súlyos következményei vannak az életminőség szempontjából is. A neurológiai kórképek kialakulását az idegszövet károsodása idézi elő. Kétféle megoldás létezik a kezelésre. Az egyik, hogy a károsodott sejteket újakra cserélik (régebben a Parkinson-kórnál alkalmazták az idegsejtek agyba történő transzplantációját, ez azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket). A másik módszer az idegszövetvédő (neuroprotektív) molekulák alkalmazása. Jó néhány ilyen molekulához rendelkeznek kísérletes bizonyítékokkal, azonban klinikailag nem könnyű igazolni az idegvédő hatást. „A mi főkutatási területünk a kinurenin-rendszer anyagcseréjének vizsgálata és az újonnan szintetizált analógok tesztelése különböző neurológiai betegség modellekben, mely ma már egy nagyon szerteágazó kutatási program” – tudtuk meg a professzortól. Korábban sokat emlegették a magnézium jótékony hatását is. Tény, hogy a magnézium-ion fontos szerepet játszik az idegrendszer normál működésében, csökkenése többek között ingerlékenységet okoz. Vécsei professzor elmondta, az orvosi gyakorlatban is pozitív tapasztalatai vannak a magnéziummal, ám a szigorú klinikai vizsgálatok kiemelkedő hatást eddig még nem mutattak ki.

Védekezés a mindennapokban

vecsei_it-3

Talán a legfontosabb dolog, hogy a mindennapokban is tehetünk az idegrendszer épségének megőrzéséért. Az orvosok tanácsa majdnem mindig ugyanaz, de a mai napig probléma például a káros tényezők kizárása. A dohányzásnak tragikus következményei lehetnek, nemcsak tüdőrákot, szívinfarktust okozhat, hanem növeli a szélütés kockázatát is – folytatta Vécsei professzor. Az alkohol szintén kerülendő, máj- és vesekárosító funkciója mellett az agyszövet pusztulásához is hozzájárul. Táplálkozásunkban érdemes odafigyelni arra, hogy lehetőleg növényi alapanyagokban gazdag (jó minőségű zöldség, gyümölcs) és zsírban szegény ételeket fogyasszunk. Azt is gyakorta halljuk: a mozgás szintén elengedhtetlenül fontos, érdekesség: egyes diabéteszbe hajló betegek állapotában nagyfokú javulást idézhet elő, de az agyszövet működését is serkenti. A betegség melegágya a stressz, az agyonhajszoltság és a kialvatlanság is. A professzor hangsúlyozta, a fiatal generációk egészséges életmódra nevelése számos betegség megelőzésében segíthetne, hiszen az lenne a cél, hogy ne jussunk el a gyógyszerszedésig.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.