Manapság nagy divattá vált egyetlen csodaszerrel megoldani az emberiség minden baját, de legalábbis a komolyabb betegségeket. A lúgos víz körül is számos „mítosz” kering – tényeket és tévhiteket vettünk sorra a lúgokról és savakról.
„Lúgosítani kell a szervezetet, mert az egészségtelen táplálkozás miatt el vagyunk savasodva!” – ha a kedves Olvasó is találkozott már hasonló kijelentéssel, bizonyára Ön is kíváncsi, mit jelent pontosan az „elsavasodás”. Először is, maga az állítás tulajdonképpen nem egyéb, mint egy „mítosz” – tudtuk meg
Csupor Dezsőtől
, az SZTE Gyógyszerésztudományi Kar Farmakognóziai Intézetének adjunktusától. Az emberi szervezet évezredek óta stabil a kémhatás, azaz a pH szempontjából. A vér és a szövetek pH-ja állandó (előbbijé normál körülmények között 7,37-7,43 között mozog), ha egy kis eltérés is mutatkozik, az ember rosszul lesz, nagyobb eltérésnél meg is halhat. A szakember ugyanakkor hangsúlyozta: nem lehet a bevitt tápláléktól „ellúgosodni” vagy „elsavasodni”. Jó példa viszont a valós lúgosodásra az úgynevezett respiratorikus alkalózis. Vannak olyan emberek, akik izgatott állapotba kerülve gyorsan kapkodni kezdik a levegőt, ezáltal a vérük enyhén lúgossá válik, és ettől el is ájulnak. Vagyis a vér kémhatása ilyen kis mértékű változásának is drasztikus következményei lehetnek.
De mire is lenne jó a lúgosítás? A lúgos vizek hívei (és reklámozói) számos csodás hatást remélnek portékájuktól, többek között hogy „energiával tölt fel”, méregtelenít, véd a baktériumok és a betegségek – köztük a rák – ellen. Míg ezek nem igazak, fontos megjegyezni, a lúgos – vagy bármilyen más vizek – szószólói gyakorta hoznak olyan érveket is, amelyek a tiszta csapvízre is igazak. Általánosan igaz az is, hogy a megfelelő folyadékbevitel elengedhetetlen az egészséges szervezet számára. Csupor Dezső arról is beszélt, ha el lehetne érni a lúgos reklámozók vágyálmát, hogy a vérük tartósan lúgossá váljon, akkor egész egyszerűen meghalnának. Hasonlóképpen tévhit, hogy a táplálkozástól el lehet savasodni – ez szintén rövid úton halálhoz vezetne. A lúgosítók által kínált módszerek némelyikével legfeljebb az érhető el, hogy megváltozik a vizelet pH-ja (mely egyébként kiegyensúlyozott táplálkozás esetén enyhén savas) – de ennek különösebb jelentősége nincs. A bevitt savak-lúgok ugyanis a székletben és a vizelettel távoznak a szervezetből. Az persze igaz, hogy vannak bizonyos sav alapú vesekövek, és lúgos vizelet esetén ezek kialakulására kisebb az esély – a lúgosítás szóvivői azonban nem ezt propagálják, sokkal magasztosabb cél vezérli őket, így a rák megelőzése, gyógyítása stb.
Természetesen ha valakinek túlzott a gyomorsav termelése (ég a gyomra), az ha lúgos vizet iszik, csökkenni fog átmenetileg a problémája. A gyomorsavat a lúg közömbösíti, belőlük víz és szén-dioxid keletkezik, vagyis felpuffadással és böfögéssel jár a folyamat – nem véletlen, hogy manapság már nem lúggal kezelik a gyomosavtúltengést. A – szintén lúgos – szódabirkabóna sem jó megoldás, mert a reakció végén só képződik belőle a gyomorban (a túl sok sófogyasztás bizonyítottan növeli például a magas vérnyomás kockázatát), és hosszútávon mégsem csökken a gyomorsavtermelődés – ismertette a folyamatot Csupor Dezső. Szokás mondani, hogy igyunk lúgos vizet, mert a baktérium a savas környezetben szaporodik. A szakember elmondta, ez sem igaz így önmagában, vannak baktériumok, amelyek a lúgos, mások a savas környezetet kedvelik. A rákos sejtek pedig a szervezetben helyezkednek el, ennek a pH-ját nem lehet befolyásolni bevitt táplálékkal. Azt azonban hozzátehetjük mindehhez, hogy a hús alapú táplálékok tényleg „savasítanak”, azaz savként válnak ki a vizeletben, a lúgos pH-t pedig többnyire növényi tápanyagok okozzák. Bizonyított, hogy általában a növényi eredetű táplálék egészségesebb, mint az állati. De vigyázat: nem azért egészségesebb, mert lúgos, hanem mert kedvező hatású anyagokat tartalmaz!
A lúgosítás terén igazi veszélyt nem a vizek jelentenek, hiszen ezek többnyire a „se nem árt, se nem használ” kategóriába tartoznak. Néhány éve volt arra példa, hogy lúgosító folyadékot forgalmaztak Európában, mely durván maró hatást fejtett ki, és több embernek is egészségügyi károsodást okozott. A savról mindenki tudja, hogy mar, pedig a lúgok is hasonló hatásra képesek – emelte ki Csupor Dezső. A 20. század elején gyakori öngyilkossági mód volt, hogy a teherbe esett cselédek lúgot ittak.
Tullio Simoncini
olasz orvos szerint a lúgos kémhatású szódabikarbóna injekció vagy infúzió formájában kiváló a rák ellen. Jelenleg többszörös emberölés vádjával áll a bíróság előtt, hiszen bizonyítottan több ember halt meg a szódabikarbóna-infúzió miatt. Ez ugyanis valóban lúgossá teszi a vért... Egy másik szomorú tanulsága az esetnek, hogy olyan kezeltek is meghaltak, akiket pedig meg lehetett volna menteni „hagyományos” rákterápiával, hiszen például a mellrák időben való felfedezése esetén ma már gyógyítható.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.