Egészség

Így készüljünk a gyermekvállalásra: az idő

Így készüljünk a gyermekvállalásra: az idő

2013. január 20., vasárnap
Így készüljünk a gyermekvállalásra: az idő

Baba-mama-sorozat, 2. rész

Sorozatunkkal a gyermekvállalást tervező, vagy éppen már gyermeket váró szülőknek szeretnénk egy kis útmutatást nyújtani, a terhességgel kapcsolatos legfontosabb kérdéseket vesszük sorra. Mennyi időt adjunk a teherbe esésre, mielőtt szakemberhez fordulnánk – ma erre kerestük a választ.

A terhesség előtt-alatt szedett vitaminok után

most az időre fókuszálunk. Egy teljesen egészséges pár esetében a terhesség bekövetkezése 12-14 hónapos időn belül normális. A gyakorló nőgyógyászok ezen időszak alatt semmiféle olyan vizsgálatot nem szoktak elvégeztetni, ami megterhelő lenne a reménybeli anya vagy az apa számára – magyarázza

Fekete Zoltán

szülész, nőgyógyász, urológus szakorvos, a szegedi Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika egyetemi tanársegédje.

Ne gondoljon rá!

Ha a pár úgy dönt, hogy gyermeket akar vállalni, a legfontosabb az, hogy szépen, nyugodtan éljék a mindennapjaikat, és ne a gyerekvállalást helyezzék a középpontba! Ismeretes ugyanis, hogy a meddőség gyanújával szakemberhez forduló pácienseknél nagy százalékban semmilyen szervi, fizikai okot nem találnak, vagyis lelki alapú, úgynevezett pszichogén meddőséggel állnak szemben. Fekete Zoltán arról is beszélt, rengetegszer találkoznak a nőgyógyászok olyan esetekkel is, hogy egészen a lombikbébiprogramig eljut egy pár, majd fél év múlva természetes úton már meg is fogan a második gyermek, mert oldódik a pszichés gát, a „teljesítési kényszer”, és onnantól tökéletesen működik minden. „A saját betegeimnek is azt szoktam javasolni: ne stresszeljenek rá erre a kérdésre! Ha nincs semmilyen szervi ok a háttérben, előbb-utóbb létre fog jönni a terhesség” – tanácsolja a szakember.

Csak a rutinvizsgálat

A terhességre készülve, egészséges pár esetén elegendő, ha a rutin nőgyógyászati vizsgálat, az éves rákszűrés megtörténik. Ezzel egyidőben szoktak a szakemberek ultrahangvizsgálatot is végezni, melynek révén a petefészkek állapotáról is tudnak nyilatkozni. Más vizsgálat nem szükséges – tudtuk meg a szakorvostól. Hozzátette: ha a reménybeli szülők túl vannak már a „próbálkozás” körülbelül egyéves időtartamán, és mégsem jött létre terhesség, ekkor beszélhetünk meddőségről (infertilitás), és ekkor szükségesek vizsgálatok is a háttér kiderítésére.

Röntgen és antibiotikum

Fekete Zoltánt arról is kérdeztük, mi történik, ha a fogantatáskor, vagy közvetlenül előtte valamilyen okból gyógyszert szedett a leendő anyuka. A nőgyógyász kifejtette: a legtöbb gyógyszer inkább már a terhesség ideje alatt okozhat nem kívánatos hatásokat, magát a fogantatást nem nagyon befolyásolja. Amire viszont érdemes figyelni: értelemszerűen nem jó az, ha folyamatos röntgensugárzásnak van kitéve az anya. A fogantatást követő 8-10 napban még semmilyen kapcsolat nincs a megtermékenyített petesejt és az anya szervezete között. Ez az időszak az, amikor a petesejt a méhűrbe vándorol, és elkezdődik a beágyazódás. Először a méhnyálkahártya sejtjeit kezdi föloldani a megtermékenyített petesejt, a zigóta, ezzel táplálkozik – ez már körülbelül a terhesség második hete körül van, ekkor beszélhetünk az első olyan időszakról, amikor már találkozhat az anya szervezetében gyógyszerekkel. „Ezzel együtt meg szoktuk kérdezni a kismamát, hogy szedett-e az első két-háromhetes időszakban valamit, mert vannak bizonyos antibiotikumok, amiknek lehetséges fejlődési rendellenességet előidéző (teratogén) hatásai” – tette hozzá a szakorvos. Nem kell azonban rögtön megijedni, hiszen a gyógyszerek szedésétől többnyire jobban félünk, mint amennyire ténylegesen hatással lehet a magzatra – nyugtat meg a nőgyógyász. Miután humán kísérleteket terhes anyákon értelemszerűen nem lehet végezni, ezért a szakértők sem mindig tudják, melyik orvosság pontosan hogyan hat a terhességre. „Tény, hogy van néhány gyógyszer, főleg antibiotikumok, például a tetraciklin-származékok, amelyeknek ismerjük a hatását, viszont sokról nem tudjuk, ezért kezeljük őket sokkal óvatosabban. Általában azonban egy-két százaléknál nem emelik jobban a károsodás kockázatát” – összegzett Fekete Zoltán.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.