Gyógyszer, műtét, sejtvédelem – küzdelem a Parkinson-kór ellen

Remegő kéz, csoszogó járás, imbolygó mozgás – a Parkinson-kór az egyik legismertebb neurodegeneratív betegség, melyben hazánkban mintegy 16-17 ezer ember szenvedhet. Megfelelő orvosi felügyelettel és a beteggel együttműködve javítható a beteg életminősége. A kutatók arra is törekszenek, hogy még a betegség kialakulásának kezdeti stádiumában megvédjék az érintett sejteket a pusztulástól.

A Parkinson-kór a statisztikák szerint főként az 50-60 év feletti idősebb korúak betegsége. Ennél fiatalabbaknál többnyire az úgynevezett familiáris Parkinson-kór fordulhat elő, vagyis akkor, ha a család révén erős genetikai hajlama van valakinek erre a betegségre. Az ő esetükben érdemes fokozottan figyelni a tüneteket, az időben felfedezett kór kezelését minél előbb meg kell kezdeni. A Parkinson-kór tünettanában többnyire féloldalon kezdődő kézremegés, nehézkessé váló csoszogó járás, előre hajló testtartás szerepel és mindez az izmok merevedésével társul. A későbbiekben előfordulhat memóriazavar is – sorolta portálunknak

Vécsei László

neurológus professzor, a szegedi Neurológiai Klinika vezetője, az Általános Orvostudományi Kar dékánja, akinek egyik speciális kutatási területe éppen a Parkinson-kór, s számos ezzel foglalkozó nemzetközi bizottságban tölt be vezető szerepet.

Így (nem) működik

Alapos szakértelmet igényel már a diagnózis is, hiszen nem minden remegés szükségszerűen Parkinson-kór, valamint el kell választani a betegséget Parkinson-szindrómától is. Létezik továbbá egy familiáris tremornak, más néven remegésnek nevezett betegség is, mely az agy más régióit érintő kórkép. Fontos, hogy megértsük a betegség pathofiziológiáját – hangsúlyozza a professzor. A kór döntően az agy egy kitüntetett régiójának hibás működésekor alakul ki. Az úgynevezett substantia nigra sejtjei dopamint termelnek, melyek beidegzik a striatum nevű agyi régiót – ez tartja fenn az egészséges mozgást. Parkinson-kór esetében a substantia nigra károsodik, és nem termel kellő mennyiségű dopamint. A Parkinson-szindróma esetében pedig a dopamint befogadó striatum receptorainak száma is lecsökken, így a kezelése is nehézkesebb. Ugyanakkor a betegség érint több más dopamin tartalmú sejtcsoportot is, illetve más neurotranszmitterek is részt vesznek a tünetek létrejöttében. A betegség kialakulásának pontos okait nem tudják egyértelműen a szakemberek. Bizonyos méreganyagok (toxinok), sőt egyes gyógyszerek is előidézhetik a substantia nigra károsodását. Azt is megfigyelték már, hogy a nem megfelelően előállított kábítószerekben előforduló MPTP nevű anyag kifejezetten megöli a dopaminsejteket. Gyakorta emlegetik a kutatók az agyban felhalmozódó (aggregált) fehérjéket is, ezek szerepe azonban még nem teljesen tisztázott. Az azonban biztos, hogy a betegség hátterében egy a sejten belül energiazavar húzódik meg, mely a dopamin tartalmú sejtekben kifejezett – magyarázta a professzor. Összefoglalva könyezeti és genetikai tényezők együttes hatásáról lehet szó.

Pótolni

Mind gyógyszeres, mind sebészeti kezelés segíthet a betegen. A gyógyszerek terén a magyar kutatók különösen sok sikert értek el – például a budapesti Knoll József és Magyar Kálmán, vagy a szegedi Gyógyszerkémiai Intézet egykori vezetője, Bernáth Gábor. E terápiáknak az a lényege, hogy valamilyen módon pótolják a hiányzó dopamint. Kulcsfontosságú, mennyire képes együttműködni az orvos és a beteg, hiszen a páciens tud folyamatosan beszámolni a szakembernek arról, hogy az elkezdett gyógyszerterápia mennyire bizonyul hatékonynak – hangsúlyozta Vécsei László. Az a cél ugyanis, hogy minél stabilabb dopaminszintet sikerüljön beállítani az idegsejtek felületén lévő dopamin receptorokon. A pontos megfigyelés érdekében érdemes a betegnek napi mozgásteljesítményt rögzítő naplót vezetnie arról, hogy mikor milyen állapotban volt, így követve nyomon a gyógyszerek hatását. Hozzá kell tenni, hogy természetesen az életvitelt zavaró remegés megviselheti a beteg lelki állapotát is, melyet szintén kezelnie kell az orvosnak. A későbbiekben sokszor a Parkinson-kór nehezen kontrollálható túlmozgáshoz (diszkinézia), vagy olyan állapothoz vezethet, hogy a beteg időszakosan alig bír megmozdulni (akinézia). A mozgásproblémák mellett más tünetek is felléphetnek: érinthetik a zavarok a vegetatív idegrendszert, a bélmozgást, alvásproblémák, illetve részben a gyógyszeres kezelés révén hallucinációk jelentkezhetnek.

A sejtek védelmében

A sebészeti beavatkozást nagyon alapos neurológiai kivizsgálás előzi meg, mely megállapítja, hogy végrehajtható-e a műtét az adott beteg esetében. Ennek során az agy egy kitüntetett régiójába egy stimuláló elektródát építenek be, mely képes mérsékelni a remegést, így javítani tud a beteg életminőségén. Másik lehetőség a bélrendszer megfelelő részébe egy gyógyszeradagoló készülék beültetése – közvetlenül a bélből ugyanis gyorsan képes felszívódni a hatóanyag, és egyenletes koncentrációban tudja pótolni a dopamint, ezáltal biztosítva a dopamin receptorokon a viszonylag stabil dopamin koncentrációt. A kutatás ma már mérföldkövekkel halad előre. Az egyik vonalon leginkább arra törekszenek a szakemberek, hogy olyan molekulákat fejlesszenek ki, melyek képesek a korai stádiumban megvédeni az érintett sejtek károsodását (neuroprotekció) – tudtuk meg Vécsei Lászlótól.