Évente egy kisvárosnyi ember hal meg rákban

Tizenhetedik alkalommal rendezte meg a Magyar nemzeti rákellenes nap konferenciáját a Szegedi Akadémiai Bizottság (SZAB) Onkológiai Munkabizottsága. A szombaton lezajlott tudományos tanácskozáson az aktualitásnak megfelelően a daganatos betegségekről szóló előadások mellett diagnosztikai és gyógyszerismereti kérdések is előtérbe kerültek.

A konferencia témái között a résztvevők hallhattak a diagnosztika aktuális problémáiról - bajmegállapítás, a képalkotó eljárásoktól, a CT-n, MR-n át az izotópvizsgálatokig -, a szemészeti daganatokról, valamint a prosztatadaganatok életkilátásairól, azoknak a csontritkulással való összefüggéséről - ez utóbbiról

Gervain Mihály

, a SZAB Onkológiai Munkabizottságának alelnöke tartott előadást, aki portálunknak elmondta: három olyan gyógyszer ismertetését is felvették a mostani konferencia programjára, amelyek az utóbbi 5-6 évben kerültek igazán forgalom, illetve használatba. A kifejezett gyógyszerismertetés azért kapott most helyet a napirendben, mert az utóbbi években megváltozott az úgynevezett gyógyszer-orvoslátogatói rendszer, és a daganatos betegek kezelését elsősorban az onkológiai centrumokra helyezték át, ezáltal a klinikusok és a háziorvosok kevésbé ismerik ezeket az új készítményeket. A három gyógyszer a leggyakrabban előforduló daganatokra - tüdőrák, vastag- és végbéldaganatokra és egyéb szervrendszeri daganatokra vonatkozóan - alkalmazandó, és egyre jobban terjed a használatuk, mivel ezek hatásosnak bizonyulnak - tudtuk meg az alelnöktől. Alapvetően három dolgot tudnak a mostani készítmények elérni: meglassítják a daganat előrehaladását, akkor is, ha a daganatnak még egyéb szövődményei nincsenek. Ha vannak, akkor a szerek késleltetik az áttétek megjelenését, és fontos, hogy ugyanakkor olyan életminőséget biztosítanak, amely sokkal elviselhetőbb a beteg számára, ha összehasonlítjuk például a kemoterápiával, ahol a kezelés nagyon sok mellékhatással jár, amelyek a beteg életét nehezítették. Ezzel szemben az új gyógyszerek javítják az életminőséget, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy a beteg ágyhoz kötötten tölti az életét, vagy életképes mozgásra képes, és ezáltal még aktív életet is tud élni. Ma Magyarországon a rákos betegségben elhunytak száma évente egy magyar kisváros lélekszámával egyenlő, 34-36 ezer közötti. Ez a szám európai viszonylatban magas - Magyarország évtizedek óta vezeti a daganatos (és nem mellesleg más egyéb: szív-, tüdő-, és érrendszeri megbetegedések) halálozási statisztikáit - közölte Gervain Mihály. Ezért kell foglalkozni ezekkel a készítményekkel, hiszen ha a három dologból bármelyikben előrelépünk - lassul a daganat növekedése, vagy később ad áttétet és a beteg életminősége javul -, akkor már jelentős haladást érnek el ezeknek a betegségeknek a kezelésében - hangsúlyozta a szakértő.