A Parkinson-kór világnapja: Van remény

Áprilisban világszerte megtartják Parkinson-kór világnapját, a betegség leírója, James Parkinson emléke előtt tisztelegve. Idén hazánkban a Szegedi Tudományegyetem Neurológiai Klinikájának szervezésében szombaton a Megyeházára várták a szakemberek a betegeket és hozzátartozóikat.

Az előadások kapcsán az érdeklődők a betegségről és a lehetséges kezelési terápiákról is hallhattak.

Vécsei László

akadémikus, az SZTE Neurológiai Klinika igazgatója

(felső képünkön)

portálunknak elmondta: a Parkinson-kór általában idősebb korban jelentkezik, de nem feltétlenül: van, akinél már ötvenévesen, vagy még fiatalabb korban észlelhetők a tünetek: a beteg járása csoszogóvá válik, testtartása előre hajol, keze remeg. Tulajdonképpen a magyarázat egyszerű: az agy egy bizonyos területén lévő sejtek károsodnak, illetve elpusztulnak. Érdekes, hogy a tünetek akkor jelentkeznek, ha a sejteknek legalább a 70-80%-a elpusztult. Magyarországon megközelítőleg 16-17 ezer beteggel kell számolnunk - tudtuk meg a professzortól. Magának a betegségnek a diagnózisa sem könnyű. Nagy tapasztalattal rendelkező, úgynevezett Parkinson-centrumba célszerű a betegeket kivizsgáltatni, tudniillik ilyen tüneteket számos más betegség is képes előidézni. Szerencsére meglehetősen széles terápiás paletta áll rendelkezésre, tehát reális esély van arra, hogy viszonylag hosszútávon lehet a beteget jó állapotban tartani. Előrehaladottabb stádiumban előfordulhat, hogy érinti a szellemi állapotot is, de erre is van megfelelő terápia. „Azt tudjuk elérni, hogy az elpusztult sejt funkcióját visszaadjuk: azokat a molekulákat visszük be gyógyszeresen, amelyek kiesnek a sejtpusztulásból eredően" - magyarázta a professzor. Komolyabb próbálkozások vannak azonban olyan készítményekkel is, amelyek lassítanák a pusztulást. A betegek egy kis részénél sebészi beavatkozásra is lehetőség van, az agy egy kitüntetett területének a stimulációja által ugyanis csökkenthetők a tünetek, de természetesen egy nagyon szigorú klinikai elővizsgálat után kerülhet sor ilyen beavatkozásra. A betegek egy kis hányadában genetikai tényezők is közrejátszhatnak (

erről bővebben Egészség rovatunk következő cikkében olvashatnak

), de ez viszonylag ritka. Valószínű azonban, hogy a toxinok, például a mangán egyes betegeknél oki kapcsolatba hozható a kórkép kialakulásával. Sajnos azonban nagyon sokszor nem igazán világos, hogy miért lett a beteg Parkinson-kóros - tudtuk meg Vécsei Lászlótól.

Dibó György

szervező

(alsó képünkön)

, az SZTE Neurológiai Klinika főorvosa elmondta: A Parkinson-kór kapcsán általában félelemmel tölti el a beteget és környezetét, hogy súlyosan elbutulhat vagy nyomorékká válhat, ami nagy lelki teher a betegség egész lefolyása során. „Mindannyiunknak - betegnek, orvosnak, hozzátartozóknak - az a feladatunk, hogy minél inkább a függetlenséget, önállóságot, a beteg jó szintű életvitelét meg tudjuk őrizni a beteg számára. Gyógyszeres kezeléssel ez sokáig megoldható" - tudatta a főorvos, és hozzátette: az együttműködés jegyében rendezték a napot, és mottójuk is arról szól, hogy ezek a találkozók, az a tény, hogy hangot adnak a betegek a saját betegségüknek, gondjaiknak a társadalom felé, számukra nagyon fontos erőt jelent, és képviseleti helyet is kell hogy biztosítson a modern polgári társadalomban. (

)