Jogerős: életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélték az újszegedi hajléktalanok gyilkosát

Megváltoztatta a Szegedi Ítélőtábla az emberölés bűntette és más bűncselekmény miatt Ó. Gy. A. vádlott ellen folyamatban volt büntetőügyben az elsőfokon eljárt Szegedi Törvényszék ítéletét - közölte a Szegedi Ítélőtábla.

Az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetéseken – az életfogytig tartó, fegyházban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésen és a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből történő kizárás vonatkozásában – azonban nem változtatott az ítélőtábla. A megváltoztatásra többek között azért került sor, mert a másodfokú bíróság eljárása során további egy bűncselekményt (emberölés előkészülete bűntette) állapított meg a vádlott terhére. A Szegedi Ítélőtábla eljáró tanácsa az elsőfokon megállapított háromszorosan minősülő (különös kegyetlenséggel, több ember sérelmére, védekezésre képtelen személy sérelmére) ölési cselekmény mellett a vádlottat így nem csak a súlyos testi sértés és garázdaság, hanem egy harmadik sértett sérelmére elkövetett emberölés előkészülete bűntettében is bűnösnek mondta ki.

A bíróság által megállapított tényállás lényege szerint a férfi 2021. január 6-án egy újszegedi kiserdőben a fából illetőleg fóliából összetákolt épületben lakó hajléktalan sértettek egyikére támadt. Őt egy bozótvágóval legalább 17 alkalommal közepesnél nagyobb erővel a koponyatetőre mért ütésekkel bántalmazta, majd egy csontozókéssel a sértett torkát elvágta. A férfi ezt követően az építmény másik lakrészében alvó sértettre rontott, akinek a fejére a bozótvágó késsel legalább 5 ütést mért, majd a csontozókéssel ez utóbbi sértett nyakát is elmetszette, a sértett a bántalmazás következtében a helyszínen szintén az életét vesztette.

Amennyiben az építményben állandó jelleggel tartózkodó harmadik hajléktalan sértett is a helyszínen lett volna, a férfi az ő életét is megkísérelte volna kioltani.

A vádlott a fenti cselekményét megelőzően Szeged belterületén szóváltásba keveredett egy férfivel, aki ennek során a földre került, majd a földön fekvő sértettet az arcán megrugdosta, aki ennek következtében 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett.

Majd ugyancsak Szeged belterületén előzetes ok nélkül szóváltásba keveredett egy ott tartózkodó hajléktalan férfival, őt meglökte és több alkalommal közepes erővel ököllel a fején, valamint gyomor tájékán megütötte. Ez utóbbi magatartás kihívóan közösségellenes volt és alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen.

A Szegedi Törvényszék az elsőfokú ítéletével a terhelt bűnösségét különös kegyetlenséggel, több ember és védekezésre képtelen sértett sérelmére elkövetett emberölés bűntettében, súlyos testi sértés bűntettében és garázdaság vétségében állapította meg, ezért a többszörös visszaesőt életfogytig tartó szabadságvesztésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy nem bocsátható feltételes szabadságra.

Az elsőfokú ítélet ellen az emberölés bűntette tekintetében a vádlott és védője a cselekmény eltérő minősítése és a büntetés enyhítése érdekében jelentettek be fellebbezést. A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség a védelmi fellebbezéseket nem tartotta alaposnak, bizonyítás felvételére és a férfi bűnösségének további emberölés előkészülete bűntettében történő megállapítására, egyebekben az elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt.

Az immár jogerős ítélet indokolása során Dr. Mezőlaki Erik tanácselnök kiemelte, hogy a Szegedi Ítélőtábla eljáró büntető tanácsa a másodfokú eljárásban kiegészített súlyosító és enyhítő körülmények értékelése során arra az álláspontra helyezkedett, hogy a vádlott által elkövetett bűncselekmények esetében nem túlzó a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből való kizárása. A megállapított enyhítő körülmények súlytalanok a vádlott által megvalósított cselekmények tárgyi súlya és a személyében rejlő társadalomra veszélyesség mellett.

Az ítélőtábla úgy ítélte meg, hogy a vádlott személyisége nem teszi alkalmassá arra, hogy valaha is a társadalom hasznos és törvénytisztelő tagjává váljon.

A társadalom védelme prioritást élvez és a most kiszabott büntetés visszatartó erővel kell hasson mindazok számára, akik ilyen jellegű és súlyú cselekményt követnek el.

A tanács elnöke az indokolás végén jelezte, hogy a vádlottal szemben kiszabott tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre figyelemmel 40 év elteltével hivatalból le kell majd folytatni a kegyelmi eljárást, ami azonban nem jelenti a vádlott automatikus szabadon bocsátását.

A jogerős ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.