Listázza Botka László újságja, ki nem hálálkodik eléggé az MTA távozó elnökének

"171 szegedi egyetemi oktató köszönt el nyílt levélben Lovász László akadémikustól, az MTA elnökétől: az SZTE Dékáni Kollégiumából mindössze egy docens írta alá a levelet" címmel írt "cikket" Botka László újságírója a közpénzből fenntartott városházi lapban. Garai Szakács László listázza, hogy kik azok, akik nem írták alá ezt a hálálkodó levelet.

Címzetes egyetemi tanárok, professor emeriták és emeritusok, docensek, adjunktusok, az Akadémia számos doktora sorakozik az aláírók között - emeli ki az önkormányzati lap szerzője, aki azonban hatalmas betűkkel listázza azokat a személyiségeket, akik viszont nem írták alá ezt nyílt levelet. Garai Szakácsot vélhetően zavarja ez, ezért listázza az egyetem oktatóit. Név szerint őket:

• Rovó László rektor,
• Baráth Zoltán, a Fogorvostudományi Kar dékánja,
• Bíró István, a Mérnöki Kar dékánja,
• Döbör András, a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar dékánja,
• Gyenge Zoltán, a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar dékánja,
• Héderné Berta Edina, az Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar dékánja,
• Horváth Dezső, a Természettudományi és Informatikai Kar dékánja,
• Lázár György, az Általános Orvostudományi Kar dékánja,
• Mikó Edit, a Mezőgazdasági Kar dékánja,
• Nátyi Róbert, a Bartók Béla Művészeti Kar dékánja,
• Törőcsikné Görög Márta, az Állam- és Jogtudományi Kar dékánja és
• Zupkó István, a Gyógyszerésztudományi Kar dékánja.

Lovász László idén köszönt le posztjáról, helyéreFreund Tamás világhírű

agykutatót választották meg jelentős többséggel

- 60:40 arányban. A nyílt levél ez volt:

Mi, aláíró szegedi kutatók és egyetemi oktatók tiszteletünket és köszönetünket fejezzük ki áldozatos munkájáért, melyet a Magyar Tudományos Akadémia elnökeként, tudósként, egyetemi tanárként fejtett ki a tudományos kutatások színvonalának emelése, autonómiájának megőrzése érdekében. Büszkék vagyunk arra, hogy 1975-től kezdve hét éven át Szeged és egyeteme adhatott otthont Önnek és kutatásainak. Akadémiai elnökként végzett tevékenysége világossá tette mindenki számára, hogy a becsületet, emberi tartást, a mások megértésébe vetett töretlen bizalmat mindig meg kell őriznünk. A tudomány sokszínűségének, szabadságának, megbecsülésének érdekében folytatott, elkötelezett küzdelmét, megkérdőjelezhetetlen tisztességét példaként állítjuk tanítványaink elé.

A fáradságos hat év után szívből kívánunk megérdemelt pihenést, sikeres feltöltődést további tudományos munkájához, de arra kérjük Önt, mint a tudományos és emberi értékeknek a mai Magyarországon talán leghitelesebb képviselőjét, hogy amikor okát látja, szólaljon meg a tudományos kutatásokat és a felsőoktatást érintő, általános kérdésekben is."