ARC

Török Gábor elemez: Szegeden az lenne a meglepetés, ha elmaradna a meglepetés

2010. április 4., vasárnap

Az idei kampány egyik különlegessége Török Gábor szerint, hogy tulajdonképpen nem látszik, hogy kampány lenne. A politikai elemző, a VISION Politics igazgatója a SZEGEDma.hu-nak elmondta, hogy ez az aszimmetrikus politikai helyzet miatt van, amelyben a választáson legesélyesebb pártnak, a Fidesznek nem érdeke, hogy kockázatos kampányviták legyenek, az MSZP pedig túl nagy válságban van ehhez. Szeged esetében meglepetéseket prognosztizál Török Gábor, akivel a kis pártok esélyeiről is beszélgettünk szegedi látogatásakor, melyről blogbejegyzésében is beszámolt.– Hamarosan itt az országgyűlési választások első fordulója, április 11-e. A kampány véghajrájában vagyunk, mit mutatnak most az előrejelzések? – Három alapkérdés van a kampány kezdete óta, ami nem változott, esetleg csak a rájuk adott válasz. Szerintem az nem is volt kérdés, hogy a Fidesz több mint nagy valószínűséggel abszolút többséget szerez. A lényegi kérdés az, hogy ez a többség eléri-e a 258 mandátumot, vagyis meglesz-e kétharmad. Ennek tekintetében szerintem nagyon keveset tudunk, a kampány eseményei nem voltak alkalmasak arra, hogy kijelenthessük, bármilyen irányú esélyelmozdulás következett be. Én azok közé tartozom, akik ma is inkább valószínűnek tartják, mint kevésbé valószínűnek a kétharmad elérését. Ez Szeged esetében sem lényegtelen kérdés, hiszen nem mindegy, hogy itt, ahol a szocialista párt azt gondolja, hogy lehet valamiféle esélye, van-e egyáltalán... A másik kérdés, hogy mi lesz a Jobbikkal és az MSZP-vel. Korábban azt gondoltam, hogy a Jobbik a választás egyik legnagyobb meglepetése lehet, mármint számukra pozitív értelemben, de ez némiképp változott az utóbbi napokban. – Az elmúlt időben minden napra jutott jóformán egy jobbikos ügy az országos sajtóban. A szóvivőjük le is mondott, legutóbb pedig Morvai Krisztina került a tévéhíradókba, majd kényszerült magyarázkodásra. Mindezek megváltoztathatják ön szerint a Jobbik helyzetét, megítélését? – Lehet, hogy a kampányuk lendülete megtört, ugyanis az előkerült ügyek alkalmasak lehetnek a párt hitelességének megkérdőjelezésére. De nem lehet pontosan tudni, hogy minderre miként fognak rezonálni a választók. Ezek az ügyek a Jobbik húsába vágnak, ott találják el, ahol a pártnak a legjobban fáj. Korábban minden az ő malmukra hajtotta a vizet, egy új pártként az ártatlanság látszatával felvértezve bármilyen vita akár korrupcióról vagy kormányteljesítményről számukra a legjobb terep lett volna. De van egy dolog, ami azonban nagyon fáj nekik, ez pedig a hitelesség kérdése. Általában az ilyen ügyek nem feltétlen jelentenek problémát egy pártnak, hacsak az a párt nem pontosan ezekkel a versenyelőnyökkel kívánja magát láttatni. Ezek elég komoly belső feszültségeket okoztak a Jobbiknak, ami látszik a reakcióidejükön, másrészt a válaszok módján is. Azt is látni kell persze, hogy nem a szél sodorja elő ezeket az ügyeket, hanem nagyon tudatos és professzionális lejárató kampány folyik a Jobbikkal szemben. Az ellenfelek jól megérezték, hol a legsebezhetőbbek, és ott szúrnak. Ráadásul az ilyen típusú ügyek általában lassan csorognak le a helyi média szintjéig, ám ez esetben a kereskedelmi televíziók meglepően széles körben tárgyalják. Igaz, jól felfogott érdekükben teszik ezt, hiszen arról a pártról van szó, amelyik őket akarja megszüntetni. – Hogyan értékeli a kis pártok választási kampányát? Van-e esélye valamelyiknek elérni az 5%-os parlamenti küszöböt?– Róluk tudtuk meg talán a legtöbbet a kampány során, a nulladik fordulónak is tekinthető jelöltállítási szakasz által kirajzolódó kép érdekességeket is tartalmaz. Az MDF például nagyon nagy veszteségeket szenvedett. Emlékeztetnék arra, hogy politikai elemzők néhány hete még azt állították, hogy az MDF akár 15%-ot is szerezhet. Szerintem ez a prognózis ma már nem érvényes. A párt kapcsán azt is meglepetésnek tartanám, ha egyáltalán bekerülne a parlamentbe. Közismert, hogy 17 területi listájuk lesz, ami azt jelenti, hogy nagyjából a választópolgárok 8%-a nem is szavazhat rájuk, vagyis a küszöb, ahonnan indulhatnak, az 5%-nál magasabb. Ez még önmagában nem lenne súlyos gond, ám a róluk szóló hírek mindegyike a párt körüli gondokról, belső feszültségekről és jelöltállítási problémákról szól. Azt gondolom, hogy ebben a kampányban a legkomolyabb vérveszteséget az MDF szenvedte el, leginkább persze saját magának és rosszul szervezett kampányának köszönhetően. A mostani kampánynak van azonban pozitív meglepetése is, méghozzá a Lehet Más a Politika nevű formáció, amely jobban vette ezt a nulladik fordulót, mint az MDF. Lehet majd rájuk mindenhol szavazni, ellenben csak a választókerületek alig több mint felében van egyéni jelöltjük. Ez is egy bizonytalansági tényező, nem tudjuk ugyanis, miként befolyásolja ez az esélyeiket. Azt látom a pár hónappal ezelőtti helyzethez képest, hogy az LMP-nek inkább van esélye arra, hogy átlépje az 5%-os parlamenti küszöböt, míg az MDF-nek inkább nincs. – Azt mondta, az ön számára nem volt kérdés, hogy a Fidesz-KDNP megszerzi a mandátumok többségét. Az azonban bizonyára sokaknak feltűnt, hogy nem igazán pezsgő a kampány. Ebben a helyzetben milyen részvétel kedvezne a Fidesznek? – Ez a jolly joker kérdés, amire nagyon nehéz válaszolni. Azt tanácsolom az olvasóknak, hogy legyenek nagyon szkeptikusak a választásokkal kapcsolatos vastörvényekkel szemben, nem is beszélve az előrejelzésekről. Nem igaz az ugyanis, hogy a nagyon alacsony részvételi arány mindig a kis pártoknak kedvez, hogy csak egyet említsek az úgynevezett vastörvények közül. Ma egyébként azt látjuk a közvélemény-kutatásokból, hogy valószínűleg a részvétel nem fogja elérni a 2002-es és 2006-os meglepően magas értékeket, szerintem inkább közelebb lesz az eddigi legalacsonyabb 1998-as értékhez. Ez amiatt érdekes, mert ha valóban nem lesz 60% fölötti a választási részvétel, akkor a regionális különbségek miatt elképzelhető, hogy lesz néhány olyan választókerület, ahol nem lesz érvényes az első forduló, vagyis nem megy el a választópolgárok 50%-a voksolni. Ez egy egészen új helyzetet teremthet, hiszen befolyásolhatja a két forduló közötti politikai szituációt. Az alacsony részvételnek tehát komoly következményei lehetnek. – Szegeden négy évvel ezelőtt mindhárom egyéni körzetben szocialista - szabad demokrata győzelem született, eltelt azonban négy esztendő. Milyen eredmény várható 2010-ben a napfény városában? – A mandátumbecslések azért nagyon becsapósak, mert a korábbi választási eredményekből dolgoznak, hiányoznak belőlük a mostani kutatások. Szeged esetében nagyon bizakodó az MSZP, Botka László győzelmével komolyan számolnak, és úgy tudom, Ujhelyi Istvánéval is. Azonban ha valóban az lesz a trend, amit az EP-választás előrejelzett, amit a közvélemény-kutatások mutatnak, illetve amit a pécsi választás hozott, akkor könnyen lehet, hogy nem lesz olyan ellenerő, ami ezeket az eldőlő dominókat meg tudja tartani. Ez a legkiszámíthatatlanabb eleme a prognózisnak. Amikor ilyen óriási a különbség két nagy párt támogatottságában, akkor ezt a regionális, helyi sajátosságokban megjelenő különbség nem tudja megállítani. Szegeden 1994-től kezdve az eredmények azt mutatják, hogy inkább országos tendenciák érvényesülnek, mint a helyi sajátosságok. Azt gondolom, hogy a legutóbbi kiemelkedő szocialista eredmények is inkább szóltak az akkori pártszimpátiának, semmint a jelöltek közötti különbségeknek. Miközben tudjuk, hogy voltak jelentős különbségek abban is, hogy a pártok kit indítottak. De mindezeket figyelembe véve is azt gondolom, hogy valamivel nagyobb esélye van a meglepetésnek. Az igazi meglepetés az lenne, ha elmaradna a meglepetés Szegeden...

választás 2010