ARC

Eperjes: Vallással a neobarbarizmus ellen + HANG

Eperjes: Vallással a neobarbarizmus ellen + HANG

2010. január 23., szombat
Eperjes: Vallással a neobarbarizmus ellen + HANG
A halálcivilizácó a vesztébe rohan, s az egyetlen megoldás, ha az emberiség betartja a tízparancsolatnak legalább a humánumra vonatkozó utolsó hét parancsait – véli Eperjes Károly színművész, aki a Feszty-körkép megmentésére szervezett esten adta elő a huszadik századi istenkereső magyar költeményekből összeállított darabját.

– Az estjének mondanivalója rímel-e a Feszty-körkép jelentéstartalmára?

– A huszadik századi magyar költők Istenkeresése szerintem szellemileg egy magasabb szint, mint a magyarok bejövetele. Az is egy fontos történet, de én – nem letagadván azt a múltunkat – igazán

Szent Istvántól

szeretem a történelmet, inkább ebbe az útba illik a huszadik századi istenes költészetünk. Igazi ökumenikus csokor ez. Hiszen a görög-keleti

József Attilától

egészen a katolikus

Juhász Gyuláig, Babits, Pilinszky

vagy a református

Ady

művein át csodálkozhatunk rá saját szakrális lényünkre.

– Kaotikus állapotok uralják a mai magyar közéletet, mit kellene tennie ma államalapítónknak?

– Ugyanazt, mint az ő korában. A kereszténységre kellene támaszkodni. Most neobarbarizmus van. Erkölcs nélkül szétesik az ország. Én egy baloldali emberrel mindig tudok párbeszédet folytatni, ha a tízparancsolatból a humánumra vonatkozó hetet elfogadja. Mert, hogy az első hármat, az isteni parancsolatokat nem, az az ő dolga, személyes, szabad akarati döntés. De egy társadalomformáló erő – mint a negyediktől a végéig: apád-anyád tiszteld, ne ölj, ne lopj, ne paráználkodj… és így tovább – követése fontos dolog, ezek betartása nélkül szétesik a társadalom. A tanítás nemcsak okítás, a morálra kell, hogy épüljön a bölcselet, tehát a nevelésre építeni az oktatást, és akkor tanítás válik belőle. A jó költőink ezt teszik. Én pedig a műsorommal egy olyan zöldséges vagyok, aki a javát hozta.

– Mikor fogják a színpadon kívül is az igazat mondani?

– Az igazat sokan mondják, csak nem mindenki hallja. Az igazság fölötte áll a valóságnak, József Attila szerint is. Hogy olvashatott ő

Thomas Mannt!

Azt mondja az európai az európainak, hogy „az igazat mond, ne csak a valódit”, azaz – amit írsz Tamás, az magas szintű, de hol van benne a szakralitás, az igazság! Döbbenetes mondat, nekem ez az ars poeticám.

– Láttam egy beszélgetésben, ahol a ma társadalmát a halál civilizációjának nevezte.

– A halál civilizációja az élet kultúrájával szemben. A puszta előrenyomulás, a szív nélküli, agyas halálkultúra, a becsapott jó. Miért, ön szerint az jó, hogy elrontottuk a természetet, a paradicsomi állapotot? Az ész nem azért van, mert az Isten rádobta az emberre. Hanem azért, mert az ember nem jól használja a nemi létét. A háborúk nem azért vannak, mert az ember rádobta azt is a földre, hanem mert az egyik a másiktól irigyli, és folytathatnám a sort tovább. A halálcivilizáció önmagát pusztítja. De negatív szándék, negatív módon végrehajtva pozitív. Mindenképp jó lesz a vége, csak nem mindegy, hogy hogyan. Ez a jó lehetne úgy is jó, hogy a jóra jót válaszolok, és akkor növekedne, gyarapodna. Nem úgy, hogy először lenullázom, aztán újjáépítem. – Mire kell akkor az életben figyelni? – Arra például, hogy ne csak nekem legyen jó, hanem a másiknak is. Ez a szociálisan érzékeny ember. Háromféle van. A karitatívan érzékeny, aki ha belenéz a tükörbe, rácsodálkozik, hogy milyen sokan állnak a sorban körülötte, s megköszöni. A szociálisan érzékeny is rácsodálkozik – tényleg sokan vagyunk, de jó! A gonosz pedig, mint a Hófehérkében: „tükröm, tükröm mond meg nékem, ki a legszebb? Tudtam!” Na, ez a halálcivilizációja. – Akkor e téves civilizációból a kivezető út a szakralitás. – Én keresztény katolikus ember vagyok, de ökumenikusként gondolkodom: fel kell fognunk, neobarbár embernek, hogy van fölöttünk az Alkotó, azon majd elvitatkozunk, hogy milyen is lehet Ő, milyen út vezet Hozzá, de, hogy van fölöttünk egy Teremtő, ennek megértése a minimum. Mi katolikusok hisszük, hogy a mi életvezetésünk a legjobb, leghatékonyabb, de aki hívő zsidóként, muzulmánként vagy más keresztényként keresi, az is helyesen keresi, csak más úton. Ott majd elvitatkozunk. De legalább az egy jó vita, nem parttalan. De ahogy mondtam, a humán parancsok betartása nélkül szét fog esni a társadalom. Szétesett Néróé, Hitleré, Sztáliné s szét fog esni ez az aberrált mai is, ami egy neoliberális őrület csúcsa. – Miért nem tanulunk? – Ilyen az ember. Amíg nem okoz az árvíz nagy bajt, addig építenek gátat? Ugye, hogy nem! – Nem félnek az emberek? – Félnek, de csak magukra gondolnak. Mint aki azt gondolja: „de jó, nekem sok pénzem van, a többi kit érdekel.” De ha a többi nem lesz, kinek fogja eladni, amit ő termel? A többinek is jónak kell hogy legyen, mert akkor lehet jó nekem is. Mert ha csak nekem jó, az önkielégítés, abból pedig nem lesz élet.

Hallgassa meg Eperjes Károllyal készített hanganyagunkat!

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.