Balczó: Közös nevezőre hozni a nemzetet

A Makói Szalon című rendezvénysorozat 10. előadásának vendége volt a múlt héten Balczó András, a világ első számú, s mindmáig legsikeresebb öttusázója. Neve mellett három olimpiai és tíz világbajnoki arany csillog. A róla készült 1976-os riportfilmben, a Küldetésben komolyan kritizálta a kádári rendszert, kimondta amit gondolt - a nagy siker ellenére három hét után levették a mozik műsoráról a filmet. A világ legjobb öttusázója pályája végén belovaglóként kapott állást. Kalandos életéről, sportról, politikáról és hitről tartott érdekes előadást a kiváló sportember.

A makói civil szervezetek és jobboldali önkormányzati képviselők által 2007. március 27-én útnak indított Makói Szalon egyre nagyobb népszerűségnek örvend. A jubileumi előadásra

Márton Imre

önkormányzati képviselő egy különleges vendéget hívott meg.

Balczó András

, a nemzet sportolójának híre megtöltötte a Szent István Egyházi Általános Iskola és Gimnázium előadótermét.

Világelsőből lett belovagló

„A sport csak hordozó anyaga az én szerény mondandómnak" - kezdte előadását Balczó András. „Próbálok beszélni arról, hogy látom a világot, az ország baját, és mit gondolok terápiás megoldásoknak. Kondoroson születtem1938-ban, apám evangélikus lelkész volt, akit tót származása miatt Nyíregyházára rendeltek, én is ott eszméltem. Az első középiskolámat Debrecenben jártam (pap fiaként nem vettek fel Nyíregyházára), ahol heti egy úszás volt. Később sikerült Nyíregyházára átjelentkezni, ott pedig atletizálni kezdtem, közben pedig az egyik barátom lovas vonzódása engem is megfertőzött. Tizenöt éves korom körül valaki azt javasolta, hogy vegyem még mellé a vívást, lövészetet, és menjek öttusázni. No, innentől kezdve más nem is lebegett a szemem előtt. Érettségi után mentem is Pestre, mert csak ott lehetett ezt a sportágat űzni. A versenyző-pályafutásom befejeztével pedig azt gondoltam én kis naiv, hogy nekem az öttusa sportban kell tevékenykednem, átadni a tapasztalatokat, hiszen abban az időben nálam többet senki sem tudott e sportról. Tíz évig vártam rá. Az utolsó hat évet belovaglóként éltem, ez amolyan portási, takarítói állás. Nem vághatták a fejemhez, hogy megsértődtem. A sportvezetők fel akartak dugni egy olyan állásba, ahol úgy néztem volna ki, mintha a helyemen volnék, de közben semmit sem tehetek. Ezért az általuk létesített belovaglói állásra jelentkeztem inkább. Így mindenki láthatta: öttusa sport, Balczó a belovagló, akkor itt valami nem stimmel."

A boldogság lufija

„Nyíregyházán azt gondoltam, hogy az életnek nincs semmi értelme" - mesélt tovább Balczó. „Ezért kell találni egy olyan életcélt, ami felé el lehet indulni, és erre én mindet rá tudok tenni. Ilyen az alkatom. Azt gondoltam ekkor, hogy ha öttusában világbajnokságot nyernék, akkor olyan boldog lennék életem végéig, amit tőlem már soha senki nem tudna elvenni. Aztán 1969-ben mikor már az ötödik világbajnoki címet hódítottam el, egyel többet, mint bárki más a világon, az a nap is elmúlt. Majd egy egész hónap, és nem történt semmi. Nem volt sehol a boldogság." A szerelem állapotát minden fiatalember ismeri, így a világ legjobb öttusázója is tisztában volt vele, hogy nagyon hasonló lehet a boldogság e szerelemben lobbanó hevülethez. „Szóval elkezdtem a többletállapotot kutatni, mert azzal tisztában voltam, hogy az ember nem vehet szerelmet kilóra. Ekkor még lázasabban lapozgattam a Bibliát, és ráakadtam Jézus egy mondatára, életem egyik fordulópontja volt a sok közül. Aki megtartja az életét, elveszíti azt, s aki elveszíti az életét én érettem, megtalálja azt. Ez azt jelenti, hogy ha valaki azt hiszi, hogy valamilyen cél elérése megadja neki a teljes boldogságot, téved. Nem kapja meg. Ha viszont valaki tudja ezt, nyugodtan halad célja felé, nem feszíti a görcs, hiszen nem kell félni, nincs veszíteni valónk. Mert legtöbbször a nem-nyeréstől való félelem húzz vissza. Jártam én is így, mikor megcsillant a szemem előtt a győzelem kapujában az aranyérem, jött vele a görcs is. Sidneyben a kézilabdás lányok esete erre egy kiváló példa.

A derű

„Ez a könnyed. Légies, nyugodt állapot a derű, az Istennel való szoros kapcsolat, a szerelem állapotához hasonló érzés, mikor a lelkem mélyén lévő ego trónjáról lelépek, a vágyról lemondok, és rögtön Isten elfoglalta az őt megillető helyet. Ez a félelem nélküliség állapota is. Ez az igazi szabadság, s én lényegében ezt az állapotot vágytam, mikor a boldogságot, mint a sokadik világbajnoki éremtől várt megváltást kerestem." Balczó András szerint az egész nemzetünknek el kell érnie ezt az állapotot. De ehhez minden egyes embernek egyénileg kell elindulnia Isten felé; csakhogy aki nem fél, az nagyon félelmetes tud lenni. Magabiztos ereje lenyűgöz mindenkit, és ezt bizony sokaknak nem tetszik. Az utóbbi hatvan esztendő nagyon sok kárt okozott az emberek gondolkodásában. Tudatos, Istentől elrugaszkodott hatalom, kidolgozott doktrína mentén kezdte az embereket leépíteni. A magyarság ellen évszázadok óta folyó merényletsorozat kicsúcsosodott az utóbbi évtizedekben. És nemzetünk pusztulása nem véletlen okok együtthatása.

2x2 körülbelül 4?

„A Küldetés című film után szemrehányás érkezett felém, hogy túl nyíltan beszélek. Ezt nem lehet, fogjam be a számat, álljak be a sorba, tartsam a markomat" - utalt Balczó a kommunista rendszerre. „Miért van az, hogy rá akarnak beszélni arra, hogy a 2x2 bármi lehet csak nem 4? Rákosinál 10, 15, Kádárnál 3 vagy 5 attól függően, hogy eladni, vagy venni akarták. Jött a nyolcvanas évek vége, akkor az volt a válasz, hogy 3.9, esetleg 4.1. Most azt mondják, hogy 2x2 körülbelül 4. Pedig nem körülbelül négy, hanem pontosan, radikálisan négy. Vannak dolgok, amit ki kell mondani. A demokrácia egy szent tehénnek minősül, mert a pénzvilág urai a maguk hatalmát akkor bírják megszervezni, ha ez az államforma, a látszatkeltés államformája leledzik. A becsaphatósági hányados megemelkedett. S a pénzvilág urai a médiával azt hitetnek el, amit akarnak, akik pedig látszatra uralják a politikai hatalmat, annyi hatalmuk sincs valójában, hogy egy legyet agyonüssenek. A háttérhatalmak döntenek. A hatalom bábjait pedig zsarolhatósági hányados alapján választják ki. Aki nem zsarolható, bizonyos szint fölé már nem kerülhet. Ezek a vezetők választhatnak a börtön, a vagyonvesztés, a szégyen, vagy az engedelmesség között."

Egy zsidó hódoltsági terület?

„Azt sugallják, hogy azokat az eszközöket használjuk, amit ők: lopjunk, csaljunk, hazudjunk" - beszélt tovább Balczó. „Ezt az értékrendet akarják sugallni a világnak. A hatalom igazi birtokosait nem is ismerjük. Ezért nincs más lehetőség, mint kimondani, hogy 2x2 négy. Nem sikerült megtalálni a helyes közbeszédet, mondogatják mostanában. Mi ez? Ilyen nincs. Igaz közbeszéd van. A helyes, az olyan mismásolás, elkenés. Szépen beszélek, de nem mondom ki az igazságot. Mint például: Magyarország évek óta zsidó hódoltsági terület. Na, ha ezt mondom, rögtön baj van. Pedig ebben nincs semmi vád, gyűlölet vagy antiszemitizmus. Tény. Nem merik kimondani, mert meg akarják tartani a politikusi, újságírói, történészi, közgazdász állasukat. Mert, ha kimondja bárki, üldözésben lesz része. Ha ellopják a tyúkomat például, nem mondhatom arra a kérdésre, hogy ki lopta el, hogy bizonyos körök. Hanem Kovács elvitte. Ebben nincs „antikovácsság", „Kovács-gyűlölet". Ki kell mondani azt, ami a lelkünk mélyén ott van kimondatlanul. Persze nem biztos, hogy mindenkinek az az igazsága, ami az enyém..." Balczó András szerint országunk most úgy néz ki, mint egy motor darabokra szedve a ládában. Működhetne, de nincs, ki összerakja. Ez lenne Jézus. Két tört számot összeadni csak akkor lehet, ha a nevező azonos. A legkisebb közös többszörös Jézus. De most Magyarországon az emberek kilencven százalékának semmi köze nincs hozzá, pedig a kiút csak ő lehet, mert a fenn említett bátorságot, légies derűt Isten adhatja meg.