A kecskeméti Városháza a magyar gyarapodás szimbóluma, Kecskemét városa pedig a Kárpát-medencei magyarság számára a gyarapodás városa – fogalmazott a felújított Városháza csütörtöki átadási ünnepségén Lázár János építési és közlekedési miniszter.
A mai napon közösségi oldalán pedig egyenesen azt írta
Kecskemétet nemcsak a magyar vidék, hanem az ország egyik fontos központjává fejlesztjük!”
A kecskeméti Hírös összefoglalója alapján, Lázár János vasútfejlesztést, autópályaépítést és a déli határátlépési pontok újjáépítését is magába foglaló régiós gazdaságfejlesztési programot hirdet a kormány, melynek keretében
Kecskemétet és a tőle délre eső területeket még jobban össze akarják kapcsolni Szerbiával, a Balkánnal, Dél-Európával, egy új gazdaságfejlesztési program keretében.
A miniszter felidézte, Magyarország kormánya 2010 óta igyekezett Kecskemétből egy új szimbólumot, a vidéki Magyarország új fellegvárat létrehozni. Ennek jegyében 2010 óta a kormány mintegy 300 milliárd forinttal támogatta a kecskemétiek törekvéseit, legyen szó a város újjáépítéséről vagy a gyáripar meghonosításáról. Ehhez társult 2015-ben az a megállapodás, amely mintegy 100 milliárd forinttal támogatta Kecskemét törekvéseit a Modern Városok Program keretében – tette hozzá a miniszter, hangsúlyozva, hogy a megváltozott gazdasági körülmények közepette a program lezárása után most egy új fejezet megnyitására lesz szükség.
Ennek keretében a magyar kormány új szövetséget ajánl több vidéki nagyvárosnak – köztük Szegednek is – azonban Kecskemét országos szinten kiemelt helyet kap.
Azt tervezzük, hogy a következő időszakban Kecskemétet nemcsak a vidék, hanem Magyarország egyik fontos központjává tesszük. A magyar kormánynak határozott szándéka, hogy Kecskemétet és a tőle délre eső bácskai, bánáti területeket még jobban összeköti Szerbiával egy új gazdaságfejlesztési program keretében. Jelenti ez az M8-as autópálya megépítését Dunaújváros és Kecskemét között, jelenti ez egy új, nagyszabású vasúti pálya létrehozását Győr-Székesfehérvár-Dunaújváros és Kecskemét között, és jelenti ez a déli határátlépési pontok teljes újjáépítését, Baranya és Bács-Kiskun megye hatékonyabb és erősebb összekötését, annak érdekében, hogy a vajdasági magyarság, a dél-európai gazdasági lehetőségek, a balkáni gazdasági lehetőségeink Magyarországba becsatornázódjanak, és céljainkkal összeköttetésbe kerüljenek”
– fejtette ki Lázár János.
