Három töredék, emlékeztetve egy napra, 1920-06-04

„Tíz óra után egy-két perccel jött a végzetes hír, és akkor megkondultak a harangok, előbb Pesten, majd ahogy villámgyorsan szétfutott a hír, egymásután mindenfelé az országban. A magyarok két óra hosszat tartó harangozással temették múltjukat és jövőjüket.”
Padányi Viktor: Egyetlen menekvés

„Valahol aláírtak valamit, valahol megalkudtak valamit, valahol elosztottak valamit; valahol egy nyitott ajtót becsaptak, hogy legyen az zárva örökre.”
Kós Károly: Kiáltó szó

„Az öreg Mihály harangozói státusa június negyedik napján szűnt meg. A Padányi-könyvből tudta, hány órakor került pecsét a tragikus szerződésre, s azon a napon épp akkortájt, amikor a zsebórán fél 5-re ugrott a nagymutató, harangozni kezdett. Nem szabályos kiverselés volt az: valóságos vészharang. A tanácselnök másnap raportra rendelte. Ordított. Elérte azt, hogy harangozó többé ne lehessen.

Elmúlt aztán egy év. Akkor, június 4-én Mihály kiballagott a határba, a csőszharanghoz, amelynek palástján ez a felirat állt: Készült Thury Ferenc műhelyében, 1908-ban. A környéken senki, egyedül volt. Pontban fél ötkor meghúzta a kötelet. Kegyetlenül félreverte a harangot. Ahogy Trianon emlékéhez illik.”
VB, Mihály, a falusi harangozó 1978