Szarmatákat bemutató régészeti park nyílt Bordányban

Cikkünk frissítése óta eltelt 4 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Az Alföldre az első században érkező és ott tartósan letelepedő szarmaták régészeti hagyatékát bemutató park nyílt szombaton Bordányban.

Végh Katalin, a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségének ügyvezetője – aki a park kialakításában tartalomfejlesztő muzeológusként is részt vett – megnyitó beszédében hangsúlyozta, a helyben is elérhető kultúra ösztönzi a szülőföldön maradást és erősíti a vidék szerethetőségét.

A vidéki múzeumi intézmények őrzik örökségünk jelentős részét, ami történelmünk és kultúránk kézzelfogható alapját is jelentik. A bordányi régészeti parkkal páratlan, látványos és izgalmas komplexum született”

– mondta a szakember.

A park területét sáncárok és vesszőfonásos paliszádfal veszi körbe, a bejáratnál pedig háromszintes, fából emelt torony áll, ahonnan belátható az intézmény teljes területe. A parkba érkezőket látogatóközpont fogadja, ahol egy előadó- és egy kiállítótermet is kialakítottak. A tárlaton tablókon bemutatják, hogy a nomád-félnomád szarmaták az Alsó-Volga és a Dél-Urál vidékéről hogyan érkeztek Európa közepére, jelentek meg időszámításunk szerint az első században a Kárpát-medencében, majd népesítették be az Alföldet. Az érdeklődők megtudhatják azt is, hogy Kelet-Európában a szarmata törzsek fénykorának az időszámításunk szerinti 2-3. században megindult germán, majd a  4. századi hunokhoz köthető népvándorlások vetettek véget, az írásos forrásokból szervezett jelenlétük még a 6. század második felében is kimutatható.

A parkban négy, 4-5. századi egység – lakóház és a hozzájuk kapcsolódó gazdasági épületek – rekonstrukciója készült el, régészeti feltárások, illetve néprajzi analógiák alapján korabeli technológiával és anyagokból. A részben vagy teljesen földbe süllyesztett épületeknél a látogatók képet kaphatnak a szarmaták életéről: megtudhatják milyen növényeket termesztettek, állatokat tartottak, hogyan dolgozták föl az élelmiszereket, s arról is, milyen volt a kézművességük.

A parkhoz egy csaknem négyszáz méter hosszú tanösvény is kapcsolódik: a semlyékes, kiszáradó lápréten a térség növénytársulatait és élővilágát ismerhetik a vendégek.

Előző sztori

Az Újszegedi Szabadtéri Színpad több eseményére is már elfogyott a jegy, pedig még több mint egy hónap van hátra

Következő sztori

Indonéz hallgatókat fogad a Szegedi Tudományegyetem