A belföldi turizmus a koronavírus-járvány, majd az orosz-ukrán háború okozta sokk után visszaépült a járvány előtti szintre, az idei év teljesítménye megközelítheti a 2019-es évet – hangzott el a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) Jubileumok éve a turizmusban címmel rendezett konferenciáján kedden, Budapesten.
A konferencián az ágazati tendenciákat elemezték szakmai és kormányzati képviselők.
Nagy Elek, a BKIK elnöke köszöntőjében felhívta a figyelmet, hogy több jelentős jubileum lesz az idén, köztük Budapest egyesítésének 150. évfordulója. Jelezte, a szakmai szervezeteknek változatlanul kiemelt céljuk, hogy Budapestet megismertessék a vidékiekkel is, mert a főváros látogatóinak több mint 90 százaléka külföldi.
Szatmáry Kristóf fideszes országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának tagja a foglakoztatási adatokból kiindulva arra mutatott rá, hogy a magyar gazdaság teljesítménye kiemelkedő. Elmondta: a kormányzat – egyensúlyban az ország gazdasági lehetőségeivel – meg fogja hozni a szükséges intézkedéseket az ágazat versenyképességének megtartására. A belföldi turizmus előrejelzései kedvezőek a 2023-as évre, ha nem is várható rekordév – jelentette ki.
Juhász Szabolcs, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) szakmai igazgatója emlékeztetett:
2022 már a kilábalás éve volt, reménykedésre ad okot, hogy a vendégéjszakák száma közelít a járvány előtti időszakéhoz. Míg 2019-ben 41 millió vendégéjszakát töltöttek el az országban az utazók, addig 2022-ben 39,7 milliót.
Ismertetése szerint tavaly a vendégéjszakák 30 százaléka volt Budapesthez köthető, 11,9 millió vendégéjszakát töltöttek el a fővárosban a turisták, 82 százalékuk külföldi beutazó volt. Ezzel szemben a vidéken eltöltött 27 millió vendégéjszaka háromnegyede belföldi turistákhoz köthető.
MTI
