Aláírta a 2023. évi költségvetést Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, a Költségvetési Tanács (KT) tagjaival együtt.
A háromfős testület első verzióját korábban Matolcsy nem írta alá, a mostani módosított változat ugyanakkor már igen – legalábbis ez derül ki a KT állásfoglalásából.
A dokumentum szerint a Tanács tudomásul veszi, hogy a kormányzati szektor eredményszemléletű (ESA) hiánya 3,9 százalékra nő 3,5 százalékról, az államháztartás pénzforgalmi hiánya pedig 3,3 százalékról 4,5 százalékra nő. A 3 százalékos hiány elérését ugyanakkor továbbra is szorgalmazzák.
A testület azt is megállapította, hogy a tervezett 4,1 százalékkal szemben másfél százalékos gazdasági növekedéssel számol idén a kormány. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy ez nagy mértékben függ a külgazdasági folyamatoktól.
Arra is kitértek, hogy a belső kereslet lassul, mivel a reáljövedelmek mérséklődése visszafogja a lakossági fogyasztást, a bizonytalan gazdasági kilátások pedig csökkentik a vállalati beruházásokat, miközben az állami szektor is átütemezi a beruházásait. Ezzel együtt pedig leszögezték: a tervezett növekedés akkor valósulhat meg, ha a háború okozta gazdasági nehézségek nem súlyosbodnak tovább.
Üdvözölték ugyanakkor a döntést, miszerint ha a GDP reálértéke 1,5 százalék felettire nő, akkor azt a hiány csökkentésére fordítják majd – a nyugdíjprémiumon felül.
A KT megállapította, hogy a tervezet továbbra is biztosítja az eredeti költségvetésben megfogalmazott főbb társadalompolitikai célok – így a rezsicsökkentés átlagfogyasztásig történő megőrzése, a családok támogatása, az idős emberek védelme, továbbá a honvédelmi képesség erősítése – megvalósítását. Hozzátetté kazt is, hogy a törvény lehetővé teszi, hogy a nyugdíjak inflációkövetők maradjanak, továbbá, hogy a közfeladatot ellátó intézmények megugró rezsiköltségeit részlegesen kompenzálják.
Ugyanakkor hozzátették, a költségvetés nem biztosít többlettámogatást az infláció okozta többletkiadásokra. Emellett megerősítették, hogy az államadósság 2023 végére 69,7 százalékra mérséklődik a tavalyi év végére várt 73,5 százalékról a tervezet szerint.
(via Index)
