Álruhába bújt ellenzékiek – így próbálja kijátszani a dollárbaloldal a magyar jogszabályokat

A civil szervezeteknek nem lehet célja a kormányzati hatalom megszerzése

Fontos rögzíteni, hogy a hazai jogrendszer különbséget tesz a civil szervezetek és a pártok mint szervezettípusok között, méghozzá a szerepük, illetve az általuk betöltött társadalmi funkciók alapján. Az egyesülési jogról és a civil szervezetekről szóló törvény értelmében a civil szervezetek (amelyek legismertebb formája az egyesület, illetve az alapítvány) a„társadalom alapvető egységei, amelyek folyamatosan hozzájárulnak közös értékeink mindennapi megvalósulásához”. A jogszabály ezen felül kiemeli a civil szervezetek nélkülözhetetlen hozzájárulását Magyarország fejlődéséhez, elismeri a társadalmilag hasznos és közösségteremtő szerepüket, valamint az Országgyűlés támogatásáról biztosítja közérdekű, közhasznú tevékenységüket.

Értelemszerűen e szervezetek küldetése – a lehetőségeik korlátai miatt – nem terjed ki a közérdekű célok egészének felkarolására, hanem kizárólag a saját maguk által meghatározott szűk részterületre fókuszálnak. Ennél fogvaaz említett szervezetek olyan– kisebb társadalmi csoportok által képviselt –közös értékek, érdekek mentén jönnek létre, mint például a kultúra, a környezetvédelem, a hátrányos helyzetűek támogatása, vagy az otthonul szolgáló település fejlődésének előmozdítása.

A pártok – a civil szervezetekhez hasonlóan – az egyesülési jog alapján jönnek létre, azonban a céljukat tekintve azoknál jóval speciálisabbak. A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény, illetve annak indokolása a következők szerint határozza meg a pártok funkcióját:

„A pártok az állampolgárok egyesülési szabadsága alapján létrehozott olyan szervezetek, amelyek szervezeti kereteket nyújtanak a népakarat kialakításához és kinyilvánításához, a politikai életben való állampolgári részvételhez. A pártoknak más társadalmi szervezetekhez képest különleges a viszonya a közhatalomhoz, ugyanisa pártok kifejezett célja és feladata, hogy képviselőik útján részt vállaljanak a közhatalomból, illetőleg politikai eszközökkel folyamatosan befolyásolják a közhatalom tevékenységét. <…> Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a törvény célja az, hogy azok a társadalmi szervezetek jegyeztessék be magukat pártként, amelyek indulni akarnak a választásokon.”

Az említett rendelkezések elkülönítik a pártpolitikai és a civil szféra szerepét a társadalomban, melynek lényege, hogy a civil szervezeteknek – a pártokkal ellentétben – nem célja, és nem is lehet célja az országgyűlési többség és így a kormányzás jogának megszerzése.

A baloldal rendszeresen „trójai falóként” használja a „civil szervezeteket”

Az önkormányzati választásokat megelőző időszakban általában országszerte pezsgésnek indul a civil szervezetek világa.

A „civil” minőséggel való politikai visszaélésre utalhat, amennyiben például egy nyíltan a magyarországi belpolitikai beavatkozást („kormánybuktatást”) célul tűző külföldi szervezet finanszíroz egy – egyébként számottevő tagsággal vagy támogatottsággal nem rendelkező – hazai „civil szervezetet”, továbbá, amikor ismert pártpolitikusok egyszer csak valamilyen „civil szervezet” képviselőjeként tűnnek fel.

A hazai jogrendszer egyértelműen lefekteti, hogy aki demokratikus módon kívánja a legfőbb közhatalmi jogosítványokat megszerezni (vagyis kormányt kíván váltani), az alapítson pártot, méresse meg magát a választásokon, és ne „civil szervezetek” álcája mögé bújva próbálja megtéveszteni az embereket.

A 2022-es országgyűlési választási kampány és az azóta történt fejlemények fényében a hazai jogalkotónak a 2024-ben esedékes önkormányzati választásokig célszerű lenne megfontolnia a vonatkozó szabályozás módosítását, amely – a szerepük és a finanszírozásuk tekintetében – a jelenleginél sokkal szigorúbban különítené el a politikai pártokat más társadalmi szervezetektől.