Itt a válasz a KATA megszüntetésére

A Pénzügyminisztérium adópolitikáért felelős államtitkára egyebek mellett arról beszélt az Indexinterjújában, miért kellett átalakítani a katát.

Mint mondta, az őszi adótörvény-módosításokat általában nem övezi nagy figyelem , hogy a következő évi költségvetésekhez kapcsolódva lehessen tárgyalni azokról, amelyekről korábban tárgyaltak. A kata átalakítása miatt azonban most az őszi változtatásokat is nagy figyelem övezte, ugyanis jelentős adóadminisztrációt csökkentettek a kisadózók számára. Ebből az egyik legkiemelkedőbb, hogy csak negyedévente kell bevallást tenniük az évi 12 helyett.

Izer Norbert szerint mindez elmaradásokat sem fog okozni, mivel úgy véli, az egyéni vállalkozók pontosan tisztában vannak a kiadásaikkal.

- A felelősen gondolkodó vállalkozók bizonyosan elkülönítik majd az átalányadó összegét a befizetésig - nyilatkozta. Hozzátette, az adószámlára továbbra is bevallás nélkül befizethető havonta az adó várható összege.

Az államtitkár kérdésre azt is elmondta, azért tették könnyebbé az átalányadót, mert a jelen gazdasági helyzetben előfordulhat, hogy egy vállalkozó idén még magas szinten teljesít és határérték felett bevételt realizál,

Ezen felül 4 évről 1 évre csökken az átalányadóból kikerülők türelmi ideje is, ezt követően lehet ismét az átalányadózási formába visszakerülni.

Izer Norbert azt is kifejtette, hogy az iparűzésiadó-átalánnyal az adóegyszerűsítés újabb lépcsőfokát próbálgatja a kormány. Ezt sokan választották, sokat változtattak is rajta. Ezeknek a célja az volt, hogy a kisebb vállalkozások számára az iparűzési adó szabályozása még kedvezőbb legyen. Így ez az adó sávossá válik, nem kell pontos adóalapot számolni. A gyakorlatban ez pedig így néz ki:

• Ha 2 százalékos adómértéket alkalmaz egy település, akkor 12 millió forintos bevételig az adó összege évi 50 ezer forint,
• a 12 és 18 millió forint közötti sávban 120 ezer forint fizetendő, a 18 és 25 millió forintos bevételi összeghatár között pedig 170 ezer forint

Ezzel együtt pedig ha az adózó az üzleti évét megtervezve dönt az árbevételi sávról és annak teljes összegének május végéig teljesíti, lényegében nem lesz papírmunkája, mivel adóbevallást sem kell készítenie - fejtette ki az államtitkár.

Izer Norbert kérdésre azt is megerősítette: nem állt meg az adóhatósági áfabevallás projektje, de háttérbe került.

Az államtitkár a globális minimumadóról is beszélt: Mint mondta, ennek ötlete világméretű techcégek megadóztatása kapcsán merült fel. Lényege az, hogy ezek a cégek ott is adózzanak, ahonnan a bevételük származik, tehát, ahol a fogyasztóik vannak. Ez egy közös álláspont az Unióban, melynek Magyarország is a része.

Azonban csak később került napirendre, hogy világszinten meg legyen határozva a vállalkozások számára egy minimálisan elérendő adószint. Ennek versenyképessége Izer szerint magyar szempontból kérdéses, mivel a legalább 15 százalékos effektív adókulcs előírása ellentétes a kormánynak azzal az évtizedes adópolitikai elvével, ami a jövedelem helyett a fogyasztás adóztatására helyezi a hangsúlyt.

Izer szerint a kormány célja az, hogy ne csak a papíron kimutatott nyereségátcsoportosítások ,,kiskapuit" lehessen bezárni, hanem az idehaza tényleges tevékenységet végzők számára is versenyképes maradhasson.

Az államtitkár szerint ugyanakkor azt az áttörtést sikerült elérni, hogy ne csak a társasági adót, hanem egyéb adókat is figyelembe vegyenek, amikor a vállalkozások, az új javaslatok szerint, kedvezményeket érvényesítenek.

- Ha végre rögzítik, hogy a globális minimumadó esetében az iparűzési adó is elismert adónak minősül, Magyarországon a legtöbb érintett társaság teljes adóterhelése az elvárt 15 százalékos szint közelébe kerülhetne - szögezte le Izer Norbert. Hozzátette, így is jól áll az ország: az adórendszer átalakítása óta nő a foglalkoztatás, a gazdaság, emelkednek a bérek, és az elmúlt időszakban több nemzetközi elismerést is kap a magyar adórendszer.