Drónokkal térképezték fel a szúnyog-tenyészőhelyeket a Tisza mentén

Cikkünk frissítése óta eltelt 3 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

A tenyészőhelyek feltérképezése azért szükséges, hogy a szakemberek a szúnyogirtási programok során növelni tudják a környezetbarát biológiai gyérítés részarányát. “A szúnyoggyérítést koordináló katasztrófavédelem kiemelt célja a hazánkban is alkalmazott biológiai csípőszúnyog-gyérítés részarányának növelése, amit csak a szúnyogok tenyészőhelyeinek pontos feltérképezését követően lehet végezni” – olvasható az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság közleményében.

A katasztrófavédelem 2020-ban indított hároméves felmérési programot “azon régiók lárva-tenyészőhelyeinek feltérképezésére, ahol jelentősebb szúnyogártalom szokott kialakulni”.

A program részeként a Duna és a Tisza teljes magyarországi szakaszán, a Dráva mentén, a Körösök vidékén és a Velencei-tó környezetében derítették fel a jelentős tenyészőhelyeket.

Korábban ugyanis csak a Balaton környezetéről álltak rendelkezésre ilyen térképek – tudatták.

A korszerű térinformatikai adatbázis elkészítéséhez a terepbejárásokon túl drónokat is alkalmaztak – fűzték hozzá.

A tájékoztatás szerint a kapott eredmények birtokában mind a biológiai szúnyoggyérítés részaránya, mind a kezelések hatékonysága növelhető. Többi között kiderült, hogy a biológiai készítmény granulátumos változata is alkalmazható, a granulátummal pedig az ártéri erdőkben is lehetővé vált a hatékony biológiai szúnyoggyérítés a levegőből.

Amíg korábban a biológiai szúnyoggyérítésre fordított összeg a szúnyoggyérítés teljes költségének csupán három-öt százalékát tette ki, a felmérési program haladásával ez az arány folyamatosan emelkedett, idén meghaladta a 15 százalékot – olvasható az OKF közleményében.

Kiemelt képünk illusztráció!

Előző sztori

Embercsempészek lőhettek rendőrökre az M5-ös autópályán

Következő sztori

Megjelentek az üzletekben az új árstop-táblák