Nem vesztett egyetlen cent uniós forrást Magyarország

Cikkünk frissítése óta eltelt 2 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Mivel a bizottság múlt vasárnapi döntése után újabb könnyen félreértelmezhető sajtócikkek járták körbe a hazai médiát, a Világgazdaság próbálkozott ismét azzal, hogy végigvegye az uniós pénzekről döntő eljárások állását.

Tisztázza többek között, hogy hazánk egyetlen cent uniós forrástól sem esett el,

és könnyen lehet az is, hogy végül nem a tagállamok szakminisztereiből álló Európai Unió Tanácsa dönt a bizottság által visszatartott pénzek megvonásáról, hanem a bizottság maga vonja vissza ajánlásait, és

hazánk még idén zöld utat kaphat az uniós források lehívására.

Korábban éppen a Világgazdaság vetítette előre,

a bizottság – nem engedve a parlament nyomásának – szakmai alapon hozott döntést a kondicionalitási mechanizmusról,

eszerint hazánk november 19-ig kap időt arra, hogy az ígért vállalásait teljesítse. A döntés értelmében  három magyar operatív program 65 százalékának, vagyis összesen 7,5 milliárd eurónyi forrásnak a befagyasztását javasolja az Európai Bizottság abban az esetben, ha a magyar kormány nem hozza meg azokat az érdemi reformokat, amelyeket a tárgyalások során felajánlott. 

Akár még ebben az évben engedélyt kaphat Magyarország a források lehívására

A tanács szerepe

Az uniós jogszabályok értelmében a bizottság által tett ajánlásokról a tanács dönt, amely a tagállamok szakminisztereiből áll. Döntésükhöz minősített többség szükséges, ami az EU-ban egy úgynevezett kettős többséget jelent: egyrészt szükséges hozzá, hogy a szankciókra szavazó tagállami miniszterek képviseljék az EU lakosságának legalább 65 százalékát, emellett szükséges hozzá még a tagállamok 55 százalékának, de legalább 15 tagállami miniszternek a szavazata. Erre azért van szükség, hogy a nagyobb országok népességszámukból származó erőfölénye ne tegye súlytalanná a kisebb országokat a döntéshozatalban. 

A tanácsnak a szavazás megtartására és a döntés meghozatalára harminc napja van, amit hatvan nappal meghosszabbíthat. Viszont mivel a bizottság jelezte a tanács számára, hogy november 19-ig van lehetősége hazánknak a beígért 17 új törvény elfogadására és a gyakorlatba való átültetésére, a tagállami miniszterek vélhetően nem fogják napirendre tűzni a szavazást a bizottság által szabott határidőig. 

Ez annál is inkább így van, mivel a bizottság jogosult az ajánlásait az eljárás bármelyik szakaszában visszavonni.

Ezt valószínűleg meg is fogja tenni abban az esetben, ha Magyarország az ígért reformintézkedéseket a tervek szerint végrehajtja.

Előző sztori

A Fidesz a nemzetbiztonsági bizottság összehívását sürgeti Márki-Zay mmiatt

Következő sztori

Szoros első félidő után magabiztisan nyert a Pick Szeged