Az önkormányzat egyedi módon értelmezi a közös tulajdon fogalmát
Mint azt megírtuk, egy szemételszállítási üggyel kezdődött, majd egy jogalap nélküli bontással folytatódott néhány hónappal ezelőtt a Cserepes sor 9-14 alatti társasház napvilágra került ügye. A lakók korrekt eljárást várnak a tulajdonostárs önkormányzattól - mert eddig azt nem kapták meg.
– Az önkormányzat sajnos úgy alakítja a dolgokat, mint egy rossz mesében szokás.
Hol társasház a Cserepes sor, hol nem. Hol van közös tulajdon, hol nincs
- összegezte a legnagyobb problémát Chovanecz Kata.
A társasházban élők mindennapi küzdelmét egy példával érzékeltette a fideszes önkormányzati képviselő. - Egy társasházban ha megsérül a tető, azt nem a tetőtérben vagy a felső szinten lakó tulajdonosnak, kell megjavíttatni saját költségen, aki beázik miatta, hanem a társasház fizeti a költséget.
Ez a szabály vonatkozik minden társasházra, a Cserepes sorra is, hacsak el nem térnek tőle közös megegyezéssel a tulajdonosok.
Erre mindig is lehetőséget biztosított a törvényalkotó, vagyis mondhatja azt az önkormányzat egyetértésben a társtulajdonosokkal a következő lakógyűlésen, hogy ez az én lakásom, én házam, a tetőt és a falat én javíttatom, akár - ebben az esetben - le is bonthatom, ha nincs rá szükségem-fejtette ki a képviselőnő. Hozzátette, ebben az esetben ennek mindennemű költsége is a mindezt kezdeményező tulajdonosé.
Ez az, amiben az önkormányzat hibázott a Cserepes soron. Úgy bontottak le egy épületet, hogy arról semmilyen egyeztetés nem volt a tulajdonosokkal, azonban a bontás költségeit már arányosan és részben a tulajdonostársakkal fizettette ki.
– Az önkormányzat ebben a társasházban többségi tulajdonos. A magántulajdonosok kizárólagos használói az ingatlanjaiknak, a saját lakókörnyezetüket ők tartják rendben. Ha valami kisebb javítást kell csinálniuk, azt megoldják.
Az önkormányzat viszont gondolkodás nélkül minden, az általa használt területen végzett munkát kiszámlázott.
- fejtette ki nézeteit Chovanecz Kata.
A magántulajdonosok azért kérték Chovanecz Kata segítségét, mert az önkormányzati képviselő társasházak közösképvisetét látja el „civilben”. Éppen ezért naprakész az ilyen lakóingatlanokat érintő törvényeket, jogszabályokat. A képviselőnő és a lakók közös célja, hogy mielőbb közös nevezőre jussanak a tulajdonostárssal, azaz önkormányzattal.
- Valami vagy közös, vagy nem.
A területen elő lakóknak teljesen mindegy az önkormányzat melyiket megoldást választja, csak válasszon egyet és ahhoz tartsák magukat a jövőben.
Amennyiben maradnak a társasházi törvénynél, akkor a jogalap nélküli bontás és a közös vagyonban okozott kár miatt eljárást szükséges indítani, ha pedig lefektetik a tulajdonosok, hogy minden ház felújítása, javítása azé, aki abban lakik, vele együtt a ház körüli terület gondozása is - ahogy ez a valóságban eddig is volt, szokásjog alapján, akkor a korábbi bontások és hulladékszállítások költségét újra kell beszélni és álláspontom szerint az önkormányzatnak kell fizetni.
A fideszes önkormányzati képviselő hangsúlyozta, hogy a közös megegyezés a cél, hisz így a bírósági eljárás elkerülhető és az ingatlanok eladhatóak lesznek.
