Tartósan és életveszélyesen forró lehet a nyár az Alföldön és kiváltképp Szegeden, ha nem csökkentjük a kibocsátásokat – derül ki az éghajlatváltozással foglalkozó Másfélfok tanulmányából.
Szabó Péter éghajlatkutató és Pongrácz Rita meteorológus, hidrológus elemzése szerint 90%-os valószínűséggel állítható, hogy az emberi tevékenység miatt nő a tartós hőhullámos napok száma Magyarországon. Mint írják míg a hetvenes-nyolcvanas években országos átlagban nem volt ilyen nap, ez mára évi 2 napra emelkedett. Ez a szám csak országos átlagban tűnik alacsonynak: míg az északi és a hegyvidéki tájainkon nagyon ritkák a hőhullámok, addig
az Alföldön a legextrémebb évben, 2012-ben 18 tartós hőhullámos nap volt.
Felhívják a figyelmet, hogy a jövő még lesújtóbb: a pesszimista forgatókönyv szerint, ha a jelenlegi módon folytatjuk a kibocsátásokat, úgy a mainál 12-szer több tartós hőhullámos napra számíthatunk a század végéig országosan.
A déli országrész, Szeged környéke és az Alföld a legkitettebb, ahol 30 nap feletti éves értékeket várnak.
Tartósan 40 fokos nyarak az Alföldön
“Az évi maximumhőmérsékletek is mindenhol statisztikailag szignifikánsan emelkednek országszerte, azonban itt csak kb. 60%-os valószínűséggel jelenthetjük ki, hogy az emberi kibocsátások miatt történik mindez.
Ez azonban nem csökkenti annak a kockázatát, hogy a pesszimista forgatókönyvet követve az Alföldön minden évben számíthatunk 40 °C-os maximumokra a század utolsó két évtizedében, különösen szélsőségesen forró években pedig 45 °C feletti értékek sem kizártak az ország legmelegebb részein, amit rajtunk kívül az infrastruktúra is meg fog szenvedni.” – olvasható a tanulmányban.
Mint írják, a térbeli szerkezetet kialakító okok – tehát a trópusi területekhez való relatíve közelebbi elhelyezkedés és a kontinentális hatás – változatlanok, így a az ország déli, délkeleti felén várhatják továbbra is az évi legmelegebb nappali hőmérsékleteket.
Kiemelik, hogy a pesszimista kibocsátást követve az Alföldön minden évben 40 °C-os maximumokra számíthatunk a század utolsó két évtizedében, addig az optimistább jövőkép szerint inkább “csak” 38 °C-ra
A szerzők hangsúlyozzák, kizárólag egy mérsékelt kibocsátásokkal számoló jövőkép szerint van esélyünk annak megfékezésére, hogy a század közepétől ne szabaduljon el az emberi szervezetre akár életveszélyes hőhullámos napok száma.
