Élhetetlenné válhat Szeged a tartós hőhullámok miatt
Tartósan és életveszélyesen forró lehet a nyár az Alföldön és kiváltképp Szegeden, ha nem csökkentjük a kibocsátásokat – derül ki az éghajlatváltozással foglalkozó Másfélfok tanulmányából.
Szabó Péter éghajlatkutató és Pongrácz Rita meteorológus, hidrológus elemzése szerint 90%-os valószínűséggel állítható, hogy az emberi tevékenység miatt nő a tartós hőhullámos napok száma Magyarországon. Mint írják míg a hetvenes-nyolcvanas években országos átlagban nem volt ilyen nap, ez mára évi 2 napra emelkedett. Ez a szám csak országos átlagban tűnik alacsonynak: míg az északi és a hegyvidéki tájainkon nagyon ritkák a hőhullámok, addig
az Alföldön a legextrémebb évben, 2012-ben 18 tartós hőhullámos nap volt.
Felhívják a figyelmet, hogy a jövő még lesújtóbb: a pesszimista forgatókönyv szerint, ha a jelenlegi módon folytatjuk a kibocsátásokat, úgy a mainál 12-szer több tartós hőhullámos napra számíthatunk a század végéig országosan.
A déli országrész, Szeged környéke és az Alföld a legkitettebb, ahol 30 nap feletti éves értékeket várnak.
Tartósan 40 fokos nyarak az Alföldön
"Az évi maximumhőmérsékletek is mindenhol statisztikailag szignifikánsan emelkednek országszerte, azonban itt csak kb. 60%-os valószínűséggel jelenthetjük ki, hogy az emberi kibocsátások miatt történik mindez.
Ez azonban nem csökkenti annak a kockázatát, hogy a pesszimista forgatókönyvet követve az Alföldön minden évben számíthatunk 40 °C-os maximumokra a század utolsó két évtizedében, különösen szélsőségesen forró években pedig 45 °C feletti értékek sem kizártak az ország legmelegebb részein, amit rajtunk kívül az infrastruktúra is meg fog szenvedni." – olvasható a tanulmányban.
Mint írják, a térbeli szerkezetet kialakító okok – tehát a trópusi területekhez való relatíve közelebbi elhelyezkedés és a kontinentális hatás – változatlanok, így a az ország déli, délkeleti felén várhatják továbbra is az évi legmelegebb nappali hőmérsékleteket.
Kiemelik, hogy a pesszimista kibocsátást követve az Alföldön minden évben 40 °C-os maximumokra számíthatunk a század utolsó két évtizedében, addig az optimistább jövőkép szerint inkább “csak” 38 °C-ra
A szerzők hangsúlyozzák, kizárólag egy mérsékelt kibocsátásokkal számoló jövőkép szerint van esélyünk annak megfékezésére, hogy a század közepétől ne szabaduljon el az emberi szervezetre akár életveszélyes hőhullámos napok száma.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
