Szent-Györgyi Albert Klinikai Központban is a krioablációs módszer (fagyasztásos eljárás) segíti az egyre szélesebb körű, személyre szabott orvoslást – a beavatkozással csak a daganatos sejtek pusztulnak el, a szervezet számára fontos fehérjék és egyéb molekulák viszont az immunrendszer számára továbbra is felismerhetők maradnak.
A krioabláció rosszindulatú daganatok kezelésére alkalmazható módszer, melyet Magyarországon a csigolyát érintő daganat kezelésében Szegeden alkalmaztak először. A beavatkozás elvégzéséről az alapján döntenek, hogy a daganat hol helyezkedik el.
Dr. Rideg Zoltán, az SZTE SZAKK Idegsebészeti Klinika idegsebésze azt mondta: ,,a korábban alkalmazott rádiófrekvenciás technikán alapuló daganat elpusztításhoz képest a fagyasztással a fájdalomcsillapító hatása is sokkal nagyobb. A műtét igen fájdalmas, és csak altatásban tudjuk elvégezni.”
A márciusban kezelt három beteg a kezelést követően nagymértékű fájdalomcsillapodásról számolt be.
Mint azt Dr. Rideg Zoltán ismertette, a krioablációs beavatkozást a csigolyatestet érintő daganatok kezelésében a világ legtöbb országában már jónéhány éve alkalmazzák, ám Magyarországon először itt Szegeden kezeltek vele betegeket. A hűtéssel való fájdalomcsillapítás apróbb baleseteknél is a mindennapok alapvető megoldását jelenti, csakúgy, mint a sportolás során szerzett sérüléseknél. Egy bizonyos idő után azonban ennek szövetroncsoló hatása van.
Az eljárás menete
Az idegsebész részletesen ismertette az eljárás menetét. Eszerint a módszer segítségével a hideget fókuszáltan az elpusztítani kívánt szövetbe juttatják, egy speciálisan erre a célra kialakított kezelőtűt a műtét során egy RTG képerősítő kontroll alatt vezetnek a csigolyatestbe, majd azt nagy nyomású argon gáz segítségével, – 40 Celsius fokra hűtik.
A kezelés során több, fagyasztásból és olvasztásból álló ciklus követi egymást. A hűtés-olvasztás hatására a különböző folyamatoknak köszönhetően károsodik a daganatszövet. A hűtés miatt jégkristályok keletkeznek a daganatos sejtekben, továbbá a fagyasztás akadályozza azok sejthártyán keresztüli folyadékmozgását is.
Fotó: Sahin-Tóth István (SZTE NKI)