Orbán Viktor: amit most látunk, az a válságnak az eleje

Cikkünk frissítése óta eltelt 3 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Szokásos péntek reggeli interjújában a miniszterelnök beszélt az ukrajnai háborúról, haderőfejlesztésről és járványhelyzetről is a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Folyamatosan érkeznek a háborús menekültek

Orbán Viktor az interjú elején közölte, hogy az orosz-ukrán háború kitörése óta már 140 ezer menekült érkezett a magyar határhoz. Sokukkal beszélt is a miniszterelnök, voltak köztük belső ukrajnaiak, kárpátaljaiak, de akadtak például kínaiak és nigériaiak is, akik tanulás céljából voltak az országban.

Magyarország megállapodást kötött Indiával, hogy a diákokat Budapestre viszik, és onnan hazatérhetnek.

Kifejtette továbbá azt is, hogy Kárpátalja jelenleg nem hadműveleti terület, de ha azzá válna, kész vagyunk több humanitárius és nemzetbiztonsági teendőt is ellátni.

Amit most látunk, az a válságnak eleje.

Az ide érkezők 70-80 százaléka továbbmegy, de aki itt marad, annak meg kell szervezni a jövőjét. A háborús menekülteket az ország három hónapig tudja ellátni, utána „el kell menni közmunkára vagy piaci munkára”, hogy elfoglalhassák a helyüket a társadalomban.

Tárgyalásos úton rendezni kell a háborút, mert az ukránok után a kárvallotjai mi leszünk, Ukrajna szomszédai. Nagy számban érkeznek majd a menekültek, ez megterheli a költségvetést, szankciók lépnek életbe, ezek árát is meg kell fizetni. V4-es menekültpolitikát kellene kialakítani.

Mindenfajta kifutás lehetséges

A kormányfő elmondta, hogy a németeknél nagy bejelentés történt, amiből látható, hogy az ország újra felfegyverkezik – és ebből Magyarország sem marad ki. Mint mondta, mi már néhány éve haderőfejlesztésbe kezdtünk, ami azonban egy hoszadalmas feladat, tehát van még hova fejlődnünk. A háborús helyzetről azt mondta:

bajban vagyunk, mindenfajta kifutás lehetséges.

A szankcióknak ára van

Magyarország a nyugat részeként szintén az oroszországgal szembeni szankciók mellett döntött, amelyeknek rövidtávon is érezhető következményei lesznek a gazdaságra a kormányfő szerint.

Első lépésként a Sberbank bebukása utána károkat kell rendezni, de a nagyobb betétesek a pénzük egy részét nem fogják tudni visszakapni. Ezek főleg olyan cégek, amelyek a magyar gazdaságot működtetik.

A rezsicsökkenést meg kell védeni, a szankciók hatására akár 50-60 százalékos emelkedést is tapasztalhatunk az energiaárakban. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy mindent újra kell kalkulálni, de ennek a mértékét csak akkor látják, ha a háború majd véget ér.

A magas infláció veszélye is nagyságrendekkel megnövekedett, a jegybankkal a kormány keresi ennek kezelési útjait

-mondta a miniszterelnök, majd a járványhelyzettel kapcsolatban kifejtette: ötödször is legyőztük a koronavírust, a szakértők szerint visszatérhetünk a járvány előtti egészségügyi állapothoz. Orbán azt mondta, nem kizárt, hogy lesz hatodik hullám – de egyelőre az ötödik hullámot legyőztük.

A teljes rádióinterjút itt megtekinthetik:

Előző sztori

Trócsányi László: a szegedieknek is biztonságban kell érezniük magukat

Következő sztori

Az oroszok elfoglaltak egy ukrajnai atomerőművet