Kelet-Európa Vietnámja?

Cikkünk frissítése óta eltelt 7 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Az ukrán elnök már kezdi túlzásba vinni a követeléseit. Nagyon komoly fegyvereket kap így is Nyugat-Európától, mint Stinger rakétákat, Javelin páncéltörőket, kézi lőfegyvereket, drónokat, de ez még mindig nem elég. Zelenszij naponta online bejelentkezik parlamentekbe, sérteget és követel. Tegnap már Olaf Scholz német kancellár arcáról is lefagyott a mosoly, amikor Zelenszkij az eddigi sok milliárdos fegyverszállítmányokat keveselte (egy darab Jevelin ára 175200 dollár, minden egyes rakáta újabb 75000 dollárba kerül), ismét légtér zárat követelt Ukrajna felett, még modernebb technikát, tengeralattjárókat, hadihajókat, vadászrepülőket,… éppen csak nem kérte Berlint, hogy építsen egy halálcsillagot mint a „Star Wars-ban”. Amikor Zelenszkij megjelent a képernyőn a legtöbb német politikus felpattant és tapsolni kezdett. Hmmm, mihez is? Scholz kancellár nem állt fel és ez jelzésértékű. Kijev kezdi túltolni a követeléseket, szemmel láthatóan nem érdekelné őket, ha belerángatnák Európát egy harmadik világháborúba. Az sem volt túl elegáns, hogy a náci Németország háborús bűneire hivatkozva követelt több segítséget országának.

Az is érdekes, hogy az a Joe Biden nevezte háborús bűnösnek Putyin elnököt, aki 1999-ben azt mondta, le kell bombázni Szerbiát, by the way meg is tették. Ne legyen kétségünk egy proxy-háború zajlik, akárcsak anno Koreában, vagy Vietnámban. Az USA vívja Oroszország ellen ukrán katonákkal és amerikai fegyverekkel. Engem kissé az aggaszt, hogy a vietnámi háború is hasonlóképpen kezdődött. Washington először csak fegyvereket küldött, majd tanácsadókat, utána jöttek a kiképzők és végül a harcoló alakulatok. Nem lenne jó ugyan ezt megismételni itt a szomszédunkban. Az Ukrajnába érkező külföldi önkéntesek nagyrésze már életét vesztette, mégpedig harc nélkül. Az orosz elhárítás tudomást szerzett gyülekezőpontjukról és megsemmisítették a Lviv közelében található laktanyát, ahol a kiképzésük folyt. Állítólag a Wali fedőnevű kanadai mesterlövész is elesett már az első órákban, ahogy csatlakozott az ukrán légióhoz. Elnéztem egy zokogó francia önkéntes mobiltelefonnal készített videóját. Elmondta, hogy a társai mind odavesztek az orosz légicsapásba és rájött, hogy a háború mégsem egy jó buli, mint ahogy sokan hitték. A túlélő önkéntesek mind visszamenekültek Lengyelországba. A háborúban nincs romantika, nincs meg a hollywoodi filmek máza, ott halál van és pusztítás, nagyon nem civileknek való hely.

Putyin elnök beszélt Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel és körvonalazta Moszkva pontjait egy tűzszünethez. Nyilvánvaló, hogy a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságokat Ukrajna nem kapja vissza. Nagy valószínűséggel a Krím-félszigetet a fent említett területekkel összekötő „folyosó” is Oroszország része lesz. Ukrajnának el kell ismernie, hogy a Krím- félsziget Oroszországhoz tartozik, le kell mondani a NATO-hoz való csatlakozásról és a fegyverkezésről, főként nukleáris fegyverek előállításáról. Durván ez most a tárgyalási alap. Cserébe az orosz csapatok nyilván kivonulnak és Ukrajna visszakaphat elfoglalt területeket pl., az Azovi-tengernél. A lényeg, hogy a háború minél előbb véget érjen és egyik oldalon se legyen több áldozat.

Georg Spöttle

Előző sztori

Feljelentést tesz Márki-Zay Péter rémhírterjesztés miatt

Állati!
Következő sztori

Egyéves lett Hanna, a Szegedi Vadaspark karanténban született tevecsikója