Egyedülálló sejtterápiás eljárással kezelhetik a nem gyógyuló fekélyeket a Bőrgyógyászati Klinikán

Cikkünk frissítése óta eltelt 9 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

A nehezen, vagy nem gyógyuló vénás lábszárfekélyen és a cukorbetegség miatt kialakult lábszárfekélyen is segíthet az a sejtterápiás eljárás, amelyet a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika orvosai több évnyi előkészítés után egy klinikai kutatásban alkalmaznak. A terápia Magyarországon először Szegeden kerülhet bevezetésre.

Az emberi szervezet zsírszövetében számos regeneratív tulajdonsággal bíró sejttípus található a zsír mellett. Az utóbbi évtizedben világszerte több kutatás és klinikai vizsgálat indult el annak érdekében, hogy kiderüljön: ezeket a sejteket miként lehetne hasznosítani új terápiás eljárásokban.

Az eredmények alapján idővel számos terápiás eljárás került kidolgozásra. Vannak, amelyeket már rutinszerűen is alkalmaznak és vannak olyanok, amelyek klinikai vizsgálatokon keresztül érhetők el. Magyarországon azonban csak kevés helyen találhatók meg ezek az eljárások.

Ezen szeretne változtatni a SZTE SZAKK Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika, mint a régió vezető központja, a területet érintő ellátásával. 

Fotó: Sahin-Tóth István (SZTE NKI)

A jelenleg zajló klinikai vizsgálatban 15 beteg vehet részt, akik jelenleg is az SZTE SZAKK Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika páciensei. Közülük vénás lábszárfekélyben tízen, cukorbetegség mentén kialakult lábszárfekélyben pedig eddig öten szenvednek.

Dr. Bende Balázs, a klinikai vizsgálat vezetője rámutatott arra, hogy olyan technológiát alkalmaznak, amit már számos országban bevezettek, hazánkban viszont az SZTE szeretné terápiaként alkalmazni. Összetett folyamatról van szó, amely hetekig is eltarthat. A klinikai vizsgálat eredményei hat hónappal később azt is megmutatják majd, hogy a páciensnek szükséges e megismételni a beavatkozást. A vezető kifejtette azt is, miként zajlik az eljárás.

A klinikai vizsgálatban a plasztikai sebészeti beavatkozás során nyert zsírszövetből, speciális technológiával nyerjük ki a sejteket, melyeket injekció formájában kapnak meg a betegek. Avagy: a páciensek a saját sejtjeiket kapják vissza úgy, hogy azokat a nehezen gyógyuló fekély köré juttatjuk. Ezek a sejtek várhatóan olyan gyógyulási folyamatokat indítanak el, amelyek elősegítik a sebek, fekélyek záródását és hámosodását.

Hosszútávú fejlődés

A klinikai vizsgálat bevezetése hét évvel ezelőtt fogalmazódott meg, az elmúlt időszakban pedig az ehhez szükséges infrastrukturális és humán erőforrás feltételeinek megteremtése zajlott együttműködések és pályázatok segítségével.

Az így létrehozott laboratóriumok és vizsgálóhelyek eredményezték azt, hogy a Szegedi Tudományegyetemen létrejött a Személyre Szabott Medicina Kutatási Infrastruktúra, amely a teljes innovációs és egészségügyi értékláncot lefedi, a betegségek diagnosztizálásától, egészen az új terápiák kidolgozásán át, a betegágy melletti alkalmazásig. Ennek a fejlesztésnek az első eredménye a jelenleg is zajló klinikai vizsgálat.

A kutatás szakmai irányítója Prof. Dr. Kemény Lajos, a Transzlációs Biomedicina Kompetencia Központ vezetője, az őssejtek előállításáért Dr. Veréb Zoltán és a vezetése alatt álló laboratórium munkatársai felelnek. A klinikai vizsgálat vezetője Dr. Bende Balázs. A terápia kivitelezésében részt vesznek az SZTE SZAKK plasztikai sebész és bőrgyógyász szakorvosai, mellettük több mint 10 egészségügyi dolgozó segíti a munkát.

via SZTE Sajtó / Kiemelt kép: Sahin-Tóth István (SZTE NKI)

Előző sztori

Újabb történelmi mélyponton a forint

Videó!
Következő sztori

„A háború nem arra való, hogy bárki is kampányoljon vele” – a szegedi utca emberét kérdeztük az orosz-ukrán konfliktusról