Hírzóna

Tényleg ér valamit Mihálik véderdő-terve? Az SZTE kutatói megnézték

Tényleg ér valamit Mihálik véderdő-terve? Az SZTE kutatói megnézték

2022. február 28., hétfő
Tényleg ér valamit Mihálik véderdő-terve? Az SZTE kutatói megnézték

Az SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék egyik 2021-es tanulmánya szerint enyhén pozitív hatása lenne a Mihálik Edvinék által beígért véderdőnek. Azóta a jelek szerint a városvezetés a bő egy héttel ezelőtt megtartott közgyűlésen megszavazott idevágó előterjesztésében ugyan igazodott a tanulmányban foglaltakhoz, kérdés, hogy ezek után lehet-e véderdőnek nevezni még azt, amit elterveztek.

A legutóbbi közgyűlésen Mihálik Edvin számolt be a véderdő telepítési tervéről, melynek kapcsán később aztán Korponyai Ernő is interpellációt intézett a zöld tanácsnok felé. Bár akadtak a vitában nézetkülönbségek, alapvetően a helyi ellenzék, ahogyan eddig is, úgy most is kiállt az észszerű zöldpolitika mellett.

A véderdővel kapcsolatos határozat mögött azonban vélhetően egy tavaly megjelent tanulmány állhat, melyről a zöld tanácsnok nem ejtett szót - legalábbis ezidáig.

A tanulmány szerzői az SZTE Éghajlattani és Talajföldrajzi munkatársai, akiknek a vizsgálatából az derül ki, hogy ugyan a nappali hőmérsékleti viszonyokban a véderdő ,,enyhén pozitív" hatásokat válthat ki a nyári hónapokban, ez csupán vízfelületen, a véderdő közelében, illetve kis mértékben a belvárosban volna tetten érhető.

A város északi részén ugyanakkor ellentétes hatás váltana ki: az úgynevezett nyitott-közepes és kiterjedt-alacsony lokális klímazónákban ugyanis a nappali hőmérséklet emelkedetté válhat, az éjszakai hőmérséklet változására pedig csak a város egy kis részén lehet pozitív hatással a véderdő. Ez azért probléma, mert

,,Szeged legnagyobb részén a véderdő telepítésének hatására nőhet az éjszakai hőterhelés, leginkább az északnyugati városrészben. Ezeken a területeken az indexek számának növekedése jóval meghaladhatja a más területeken bekövetkezett csökkenést."

Következtetésük szerint egy sűrű véderdő telepítési rossz termikus hatással van a városra, ugyanis mérsékleti vagy épp teljesen blokkolja annak átszellőzését. Emiatt pedig feltételezhetően a légszennyezők koncentrációja is megemelkedhet. Emiatt a kutatók alapos megfontolást javasolnak a véderdő megtervezésekor.

Állítólag igazodik a terv a kutatáshoz

A tanulmány kapcsán annak szerzőit és Mihálik Edvin zöld tanácsnokot is megkérdeztük. A tanulmány szerzői közül Gál Tamás, az SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének tanszékvezető helyettese lapunk azt nyilatkozta: a kutatást több előző tanulmány is megelőzte: az egyik az optimális városi vegetáció megkeresését célozta, míg a másikban számos hazai város esetén szimulálták a klímaváltozás várható hatását. Ezekből kifolyólag jelen tanulmányuk célja a városi éghajlat és a véderdő közötti kölcsönhatások pontos megismerése.

Ehhez egy irreálisan nagy kiterjedésű képzeletbeli erdősávot modelleztek, hogy annak hatásait egyértelműen szimulálni tudják.

Mivel Szegedre már volt a kutatóknak hasonló modellszimulációja, könnyebbé tette a bemutató vizsgálat elvégzését, hogy ugyanarra a mintaterületre vezették le.

A Tanszék és a zöld tanácsnok is úgy nyilatkozott, hogy eljutott a cikk városvezetéshez. Gál Tamás azonban azt is hozzátette, hogy a korábbi, klímaváltozással kapcsolatos tanulmányukat is eljuttatták 20 városnak. A kutató szerint egyáltalán nem céljuk a kapott eredményekkel a döntéshozók mentorálása és meggyőzése, csak reménykedni tudnak abban, hogy felhasználják az eredményeket.

A kutatónak ugyanakkor az a tapasztalata, hogy ,,a szegedi városklíma kutatócsoport főbb eredményei közép és hosszú távon - pártállástól függetlenül - sikeresen beépülnek a hazai szakpolitikai tervekbe és helyi döntéshozók gondolkodásába."

A legutóbbi közgyűlésen elfogadott rendeletben fásításra kijelölt területek alapján pedig úgy látja, ennek a kutatásnak az eredményét is figyelembe vette a szegedi városvezetés. Ezt Mihálik Edvin is megerősítette kérésünkre, hozzátéve, hogy

a véderdő kiépítésének 2024-ig tervezett első három ütem helyszíneit az SZTE Éghajlattani Tanszék munkatársai megfelelőnek tartották, azok nem rontják a város átszellőzését, sőt javítani fogják a mikroklímát.

Mivel egy irreálisan nagy méretű véderdővel modellezték a problémát, ezért a tanszékvezető megjegyezte, hogy a valóságban jóval kisebb volna az átszellőzési probléma. Sőt, lényegében maga a probléma is könnyen orvosolható: nem szabad teljesen egybefüggő véderdőt építeni. Adott esetben ideális a sűrűn beépített belső városrészek határától távolabb (például Szőreg, Tápé, Gyálarét) elhelyezkednie, valamint nagyobb egybefüggő erdősávok telepítése esetén érdemes nyitottabb áramlási folyosókat meghagyni.

A kutatókkal való egyeztetésről ezidáig azonban Mihálik Edvin egy szót sem említett. De a jelek szerint valóban hallgatott rájuk.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.