/

Gulyás Gergely: „Brüsszel egyértelműen megtámadta Magyarországot”

Délelőtt ismét Kormányinfó volt, ahol Gulyás Gergely többek reagált többek között Brüsszel lépéseire a magyar gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatban, a Pegasus-ügyre, de szó esett a koronavírus-világjárvány elleni további védekezésről is.

Rögtön az Európai Bizottság magyarvitájával indított a miniszterelnökséget vezető miniszter. Az elmúlt hetekben kiemelt figyelemmel követte a világsajtó is a magyar gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatos vitát, amely Gulyás szerint egyértelmű oka a helyreállítási alapból érkező pénz visszatartásának. Kiemelte, hogy a kormány gyakorlatilag már megegyezett Brüsszellel a programot illetően, amikor váratlanul újranyitották a vitát – feltehetően a pedofiltörvény elfogadása miatt.

Az elmúlt hetek eseményeit nehéz másként értékelni, minthogy Brüsszel egyértelműen megtámadta Magyarországot, ennek egyedüli oka a gyermekvédelmi törvény

-fogalmazott a miniszter. Ebből a szempontból is nagy jelentőséggel bír a tegnap bejelentett népszavazási kezdeményezés, amire a tervek szerint legkésőbb jövő év január vagy február hónapjában kerül sor.

Amíg nincs EU-s pénz, a költségvetésből fizetik a programot

Gulyás Gergely közölte, hogy amíg nem születik döntés az Európai Bizottságban a Magyarországnak járó támogatásról, a költségvetésből fogják finanszírozni a helyreállítási programot. A 2511 milliárd forintos magyar helyreállítási alap kapcsán azt mondta:

A kormány megtett minden intézkedést azért, hogy ennek a vitának a jelentősége a választók szempontjából másodlagos legyen, ezért a kormány arról döntött, hogy a költségvetésben rendelkezésre álljon a forrás.

A programhoz kapcsolódó pályázatokat ki fogják írni, el fogják bírálni és ki is fizetik a nyerteseket. Tehát a magyar állam előfinanszírozza a pályázatokat amíg a brüsszeli pénz egyszer csak megérkezik – egyébként eddig is ezen a módon működtek a támogatások.

Fokozódhat a vírushelyzet

Bár az Európai Uniós ranglistán hazánk a második helyen áll az átoltottsági rátát tekintve, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a vírus továbbra is jelen van. Annál is inkább, hiszen a világon rohamosan terjedő delta variáns még agresszívebb és még gyorsabban terjed, mint az alapvírus és annak eddig ismert változatai. A legnagyobb veszélyben továbbra is azok vannak, akik nem vették fel a koronavírus elleni védőoltások valamelyikét.

Egyértelműen azt mutatja a szakemberek véleménye, hogy a delta variáns terjedése sokszorosa a brit variánsnak, ez ellen az egyetlen védelem az oltás

-hangsúlyozta Gulyás. Továbbá azt is közölte, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ Covid laboratóriumában újabb 15 főnél igazolták a brit variánson kívüli vírusvariánst: közülük 14 esetben a delta, 1 esetben a brazil (gamma) variánst. Ezzel összesen eddig 23 főnél találták meg Magyarországon a delta variánst és 2 főnél a brazil variánst.

Kötelező védőoltás?

A héten jelentették be az egészségügyi dolgozók oltási kötelezettségét, azonban a témakör felveti a kérdést: vajon lehet-e számítani arra, hogy az egészségügyön kívül is kötelezővé tegyék a vakcina felvételét? A miniszterelnökséget vezető miniszter el tudja képzelni azt az eshetőséget, hogy például a szolgáltató szektorban a munkáltatók kötelezni fogják alkalmazottaikat, hogy oltassák be magukat.

Egy biztos: egy esetleges negyedik hullám mértékét nagyban fogja befolyásolni az, hogy mennyien vannak beoltva Magyarországon. Mivel a delta-variáns gyorsabban terjed, alacsonyabb esetszámoknál, mint a korábbi járványhullámok során kell új védelmi intézkedésekre számítani. A miniszter elmondta, hogy

A józan ész szerint olyan korlátozásokra lehet szükség, amely a beoltatlanokat érinti.

Pegasus-ügy: „hisztéria, álbotrány”

Gulyás egyértelmű véleményt adott az utóbbi pár nap legnagyobb sajtóvisszhanggal bíró eseményéről: úgy fogalmazott, hogy a Pegasus-ügy csak egy álbotrány, hisztéria. Leszögezte, hogy a magyar megfigyelési keretek tágak, így nem is beszélhetünk illegális lehallgatásról, másrészt az csak egy technikai kérdés, hogy a titkosszolgálatok milyen eszközökkel végzik a dolgukat. Azt hangsúlyozta, hogy politikai alapon nem történtek lehallgatások.

Az, hogy milyen eszközöket használnak a magyar titkosszolgálatok, nem nyilvános adat. Ha betartották a titkos információgyűjtésre vonatkozó szabályokat, akkor minden rendben van.

Tegnap egyébként bemutattunk egy hiánypótló elemzést, amelyet a Transzparens Újságírásért Alapítvány készített az üggyel kapcsolatban. Cikkünket a témáról itt olvashatja:

Portfolio

Kiemelt kép: MTI / Illyés Tibor

Előző sztori

Három góllal nyert a Szeged-Csanád GA

Következő sztori

Késsel hadonászva fenyegetőzött egy szegedi hamburgerezőnél