És megszólaltak a gyárkürtök, percekig zúgtak a harangok…

Cikkünk frissítése óta eltelt 2 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.
Trianon ellen tüntet Szeged, Főtér, 1920 - Fotó: Fődi Gábor, Fortepan

A számsor – 1920.06.04.16.32 – legfeljebb elsőre tűnhet titokzatosnak. És tán csak a ma emberének okozhat némi fejtörést. Az elmúlt 101 év nagyobbik részét megélőknek semmiképp. Ők hallották elégszer az iskolában, a családi emlékezésekben, így: És akkor, pontban fél öt után két perccel, az országban mindenütt megszólaltak a harangok. És zúgtak, sokáig, a pesti bazilika, a budavári főtemplom, a váci barokk székesegyház meg a Szent Demeter nevét viselő szegedi plébániatemplom harangjai. És a Csíkban, Técsőn, Máramarosban, Szabadkán, Őrszigeten strázsáló kis templomokban, mindenütt, ahol magyarok éltek. Pozsonyban is megkondult a harang, hát hogyne, az ősi koronázóvárosban, amely kétszeresen is szimbolikus: mert az uralkodók emlékőre, s túl ezen, főtemploma levéltárából került elő a legrégibb magyar halotti beszéd. A harangszó ezúttal nem holtat búcsúztatott, de átvitt értelemben mégis: épp abban az időben, 1920. június 4-e délutánján, két perccel fél ötöt követően írták alá Párizs mellett, a verseilles-i Nagy-Trianon kastélyban a jogfosztó szerződést, Magyarország csonkolásának dokumentumát. „Temetés volt ez, valóban: egy hatalmas, gyönyörű ország, és egy éppen magára eszmélő, büszke nemzet temetése” – írta másnap az újság.

A szakállas tanár, akin mindig szenvedéllyel beszélt diákjainak erről, egyszer idősebb fiataloknak tartott előadást a könyvtárban: szabadon beszél, mígnem eljut mondandója kritikus részéhez, azt már nem mondhatja emlékezetből, azt csak hajszálpontosan szabad idézni. Például ezt a részletet:

„A helyszínen megállapítandó vonal, amely Kunbajától délre halad, a szabadka-bácsalmási vasútvonalat Csikéria állomástól körülbelül 1500 m-re keletre, a szabadka-kiskúnhalasi vasútvonalat Kelebia állomástól körülbelül 3 km-re délre átvágja, Horgostól és vasútállomásától északra, Röszkeszentmihálytelektől pedig délre halad; innen délkelet felé a Tiszáig: a holtág középvonala; innen felfelé körülbelül 5 km távolságnyira, a helyszínén választandó pontig: a Tisza folyása; innen általában kelet felé, Kiszombor állomástól délnyugatra körülbelül 4 km távolságnyira, körülbelül kelet-délkeletre a 84. magassági ponttól és dél-délnyugatra a 83. magassági ponttól a helyszínén választandó pontig, amely hármas határpontja lesz Romániának, Magyarországnak és a Szerb-Horvát-Szlovén Államnak…”

És a fiatalok akkor, ott érezték meg, hogy a számos településnév, ér és patak, tájékozódási pont és szintezési ősjegy mögött emberi sorsokat és tragédiákat látni. Igen – mondta a tanár ezúttal is, mint már sokszor: ez egy országcsonkolás hű leírása, lélektelen földmérő módján; tartományok amputációjának mértani képlete. Egy tökéletes munka. Mesterterv…

Előző sztori

A hónap közepén kezdik az SZTE jogi karának felújítását

Következő sztori

“Az idő a sebeket gyógyíthatja, de az amputációt nem” – véli a szegedi Fidesz